Hatalomváltás történt a Vajdaságban

Az eddig ellenzékben lévő SNS most a szavazatok 44,5 százalékát szerezte meg, ami a 120 fős vajdasági parlamentben 63 mandátumot, azaz abszolút többséget jelent. A második helyen a baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett a szavazatok 8,85 százalékának megszerzésével, ami 12 mandátumra lesz elég. 

Az eddigi vezető vajdasági erő, a DS, valamint az ultranacionalista Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (SRS)  10-10 mandátumot szerzett. Őket az eddig a vajdasági kormányban szerepet vállaló Vajdasági Szociáldemokrata Liga követi 9 mandátummal, majd pedig a nemrég alakult Elég volt mozgalom következik 7 mandátummal. A Vajdasági Magyar Szövetség 6, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének és a Horvátok Demokratikus Közösségének koalíciója pedig 2 helyet szerzett, emellett egy szlovák kisebbségi párt szerzett 1 mandátumot. 

Aleksandar Vucic, a Szerb Haladó Párt elnöke kijelentette, hogy pártja országos és tartományi szinten is koalícióra lép a Vajdasági Magyar Szövetséggel, a tartományi házelnöki posztra pedig Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét fogja javasolni, aki az előző ciklusban is ezt a pozíciót töltötte be. 

A tartományi választáson a szavazásra jogosultak 55,41 százaléka vett részt.

A lapok az SNS koalíciós elképzeléseit mérlegelik

A szerbiai választások eredménye senkit nem lepett meg, a kérdés már csak az, hogy kivel lép koalícióra a szavazatok legnagyobb részét megszerző Szerb Haladó Párt (SNS) - ez foglalkoztatja a leginkább az április 24-i szerbiai előre hozott parlamenti választásokat követően a szerbiai sajtót.

A Politika című szerb napilap elemzése szerint mostanra egyértelművé vált, hogy az SNS magához ragadta a hatalmat Belgrád mellett a Vajdaságban is, valamint az ország legtöbb önkormányzatában, és voltaképpen ez is volt Aleksandar Vucic miniszterelnök-pártelnök célja, amikor előre hozott választásokat kezdeményezett a vajdasági tartományi és az önkormányzati voksolással egy időben. Az SNS ugyan több tízezer szavazattal többet szerzett most, mint a két évvel ezelőtti választáson, de mivel több párt jutott be a parlamentbe, 27 mandátumot veszített. A parlament sokszínűbb lett: bekerültek szélsőjobboldali pártok, de Vucic gazdaságpolitikáját élesen bíráló Elég volt (Dosta je bilo) mozgalom is. A kérdés már csak az - írta a Politika újságírója -, hogy az SNS marad-e eddigi koalíciós partnerei mellett vagy újakat keres.

A Vecernje Novosti című belgrádi napilap is azt emelte ki, hogy az SNS-nek 27-tel kevesebb parlamenti mandátuma lesz, mint az előző ciklusban, és öttel több párt, illetve választási lista jutott be a képviselőházba, mint két évvel ezelőtt. A vasárnapi választásoknak nincs vesztese, minden párt győztes a saját harcában - írta kommentárjában a Vecernje Novosti újságírója.

A szerbiai lapok a választás legnagyobb győztesének a Sasa Radulovic volt gazdasági miniszter által alapított Elég volt mozgalmat nevezik. A mozgalom ugyanis csak nemrég alakult, és máris hat százalékot tudott szerezni, amivel bejutott a parlamentbe. 

Az ellenzéki pártok egyébként már a választás éjszakáján szabálytalanságokról számoltak be, és a választási bizottságban figyelték a szavazatszámlálást, nehogy néhány "elkallódó" voks miatt ne léphessék át az ötszázalékos parlamenti küszöböt - írta a Vecernje Novosti.

A Danas című napilap ironikus, A Szerb Haladó Párt "történelmi eredménye" 27-tel kevesebb képviselővel című cikkében arról számol be, hogy Aleksandar Vucic soha nem látott győzelemnek nevezte pártja sikerét, ugyanakkor most csak 131 képviselője lesz a parlamentben, korábban pedig 158 volt. 

A lapok egyetértenek abban, hogy az új kormány folytatni fogja az európai integrációt, és erre Európa is odafigyel majd.

Érdekesebb lesz a szerbiai politizálás a következő négy évben, hiszen színesebb lett a politikai paletta, az eddigi 7 helyett ezúttal 12 választási lista jutott be a parlamentbe - értenek egyet szerbiai szakértők az előzetes választási eredmények ismeretében.

Pozitívumként kell kiemelni Sonja Licht, egy belgrádi székhelyű politikai és emberi jogi alapítvány elnöke szerint, hogy a parlamentbe jutó pártok több mint 85 százaléka elkötelezett az Európai Unió mellett. A felállás két évvel ezelőtt azonban még ennél is jobb volt, a 2014-es előre hozott parlamenti választásokat követően kizárólag Európa-párti politikai erők kerültek be a szerb törvényhozásba. "Szerbia megerősítette elkötelezettségét az Európai Unió, illetve az Európa-párti politikusok mellett" - szögezte le Szonja Licht. 

A szerbiai közszolgálati televízióban Bosko Jaksic politikai elemző úgy fogalmazott: a mostani felállás reálisabb képet ad a szerbiai állampolgárok politikai elképzeléseiről, és ez "gazdagabbá teheti" a politikai életet is. 

Weiss Rudolf történész, elemző a Pannon RTV műsorában azt hangsúlyozta, hogy valódi meglepetés nem született a választásokon. Jót tesz viszont Szerbia megítélésének, a kisebbséggel való kapcsolatokat előre mozdíthatja, hogy öt kisebbségi párt is bekerült a parlamentbe: két bosnyák, egy albán, egy szlovák és egy magyar párt. Az elemző szerint Aleksandar Vucic miniszterelnök azt is okosan ki tudja majd használni, hogy bekerültek a parlamentbe a "nagy zajt csapó", ultranacionalista Szerb Radikális Párt képviselői, mert így megmutathatja, hogy van olyan opció is, amely nem teljesen szalonképesen viselkedik a parlament ülésein.

Vécsey Dániel politológus úgy vélte, hogy a vajdasági tartományi hatalomváltás jó hatással lehet Újvidék és Belgrád viszonyára, hiszen ezt a kapcsolatot eddig ellentétek terhelték. A Vajdaságban az országos szinten ellenzékben lévő Demokrata Párt volt kormányon 16 évig, ám most a Vucic vezette Szerb Haladó Párt szerezte meg a legtöbb szavazatot. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy ez a hatalomváltás jó vagy rossz irányba vezeti-e a Vajdaságot - tette hozzá. 

Ivan Cvejic, a Beta hírügynökség fő- és felelős szerkesztője a Magyar Szó című újvidéki napilapnak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy sok párt az utolsó pillanatig az ötszázalékos parlamenti küszöb szélén egyensúlyozott. A parlament összetétele "sokkal jobban tükrözni fogja a szerbiai társadalmat, az emberek hangulatát, álláspontját, mint az előző - fogalmazott, majd hozzátette: "vitathatatlan, hogy a szerbiai lakosságnak egy jelentős része például nem ért egyet az európai uniós csatlakozással. Ezeket az embereket az előző ciklusokban senki nem képviselte a képviselőházban, ez pedig nem jó, mert ha a köztársasági parlamentben nem jelenhet meg álláspontjuk, akkor azt más felületeken, más helyeken próbálják meg érvényre juttatni".

A Vajdasági RTV hétfő esti műsorában Pressburger Csaba újságíró úgy vélte: azzal, hogy két szélsőjobboldali párt is bejutott a parlamentben, a jobbközép Szerb Haladó Párt még inkább "középre tudja pozícionálni magát". 

Ördögh Tibor politológus szerint a választási folyamat során tapasztalt szabálytalanságok és hiányosságok kiküszöbölése érdekében meg kell változtatni a választási törvényt, és az új szabályozás kidolgozásában figyelembe kell venni a most tapasztaltakat. A szerbiai választási rendszert viszont a politológus jónak nevezte, mert az egyik legarányosabb rendszer, és a szavazatokat a választópolgárok akaratának megfelelően osztják el a választási listák között. Az ötszázalékos parlamenti küszöb emellett alacsonynak számít, és kedvez azoknak a listáknak, amelyeken több párt indul egyszerre. Így többen jutnak be a képviselőházba, ami ezáltal viszont töredezettebb lesz, és nehezebb kormányozni az országot.