Eredményes volt az RMDSZ washingtoni látogatása

A testület június 11-én, egy héttel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kelemen Hunor elnök vezette küldöttségének washingtoni látogatását követően határozott így.
Az amerikai törvényhozás magyar frakcióközi csoportjának (Hungarian-American Caucus) két társelnöke, Marcy Kaptur és Andy Harris által megfogalmazott javaslat felszólítja Románia kormányát és az amerikai külügyminisztériumot, hogy kilencven napon belül készítsen jelentést azokról a lépésekről, amelyeket az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett. A módosító indítványt egyhangúlag fogadta el a képviselőház költségvetési bizottsága.
Marcy Kaptur, a frakcióközi csoport demokrata társelnöke a bizottság ülésén a társelnökök aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, ahogy a román kormány az egyházi restitúció kérdését kezeli. "A mi felelősségünk, hogy ebben a kérdésben az emberi jogok és az egyházakat megillető jogok oldalára álljunk, különösképpen olyan országok esetében, amelyek a mai napig nem tudták rendezni a sötét kommunista örökségüket" - mondta. Andy Harris. A caucus magyar származású republikánus társelnöke hozzátette: a külügyminisztériumnak mindent meg kell tennie az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében.

A kongresszusi bizottság döntését megelőzően, június 2-a és 5-e között a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation - HHRF) meghívására Washingtonba látogatott az RMDSZ delegációja. A küldöttség kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket, valamint a helyi amerikai magyar közösség vezetőit tájékoztatta a másfél milliós erdélyi magyar közösséget ért jogsértésekről.
"Az Amerikai Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének nemcsak biztonságpolitikai vonatkozásai vannak, annak ki kell terjednie a kisebbségi és emberi jogok, a tulajdonjog és jogállami értékek tiszteletben tartására, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére is" - hangsúlyozta washingtoni látogatásakor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Elmondta, ezért úgy gondolják, hogy Amerikának továbbra is kiemelt figyelemmel kell követnie, mi történik Romániában.
Közölte, belpolitikai intézkedések egész sora bizonyítja azt, hogy az országban a demokrácia huszonöt év után sem áll biztos alapokon. Az RMDSZ értékelése szerint a Mikó-ügyben született ítélet, a közösségi szimbólumok használatának büntetése, az etnikai követelések közbiztonsági veszélyforrásként való értelmezése nem véletlen.
Kelemen Hunor a döntés után úgy nyilatkozott: „Bizakodásra ad okot, hogy a reakció ennyire gyors volt” - jelentette ki az RMDSZ elnöke. „Ugyan a csodavárás nem politikai kategória, de bízom benne, hogy reális jelentés kerül a kongresszus elé, és remélem, hogy ennek hatására újraindul a restitúció” - tette hozzá. 

Kelemen Hunor elmondta: Romániát a legfontosabb szövetségese kéri számadásra a restitúció tekintetében. Hozzátette, hinni szeretné, hogy ez számít. Arra a kérdésre, hogy felülírhatják-e az Egyesült Államok geopolitikai érdekei a számonkérés szempontjait, Kelemen Hunor optimizmusának adott hangot. Elmondta, az elmúlt évtizedekben ugyan sokszor volt példa arra is, hogy a katonapolitikai érdekek felülírták az egyéb szempontokat, de mára nyilvánvalóvá vált, hogy a jogok kérdése nélkül nincsen tartós biztonságpolitika. 

„Számtalanszor bebizonyosodott az elmúlt negyven-ötven esztendőben, hogy amikor az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat, az alapvető demokratikus értékeket zárójelbe tették más, fontosabbnak tűnő problémák miatt, nem született tartós megoldás. Mindig vissza kellett térni az emberi jogokhoz, az alapvető értékekhez, amelyektől csak ideig óráig lehet eltekinteni” - jelentette ki az RMDSZ elnöke. 

"A HHRF négy évtizedes munkája során a kongresszus első alkalommal sorol magyar közösségi ügyet saját közvetlen érdekei közé, a külügyminisztérium költségvetésének részévé téve azt. Döntő tényező, hogy Andy Harris jobboldali republikánus képviselő felkarolta Marcy Kaptur baloldali demokrata képviselő kezdeményezését: a romániai egyházi ingatlanok helyzetének a költségvetési bizottság napirendjére való felterjesztését" - értékelte a fejleményt Hámos László, a HHRF elnöke.
Hozzátette: az új lehetőség egyben felelősséget, összefogást és közös cselekvést jelent, a külügyminisztérium 90 napon belül elkészülő jelentésének pontos, átfogó képet kell nyújtania az erdélyi történelmi egyházak vissza nem szolgáltatott ingatlanjairól. "A HHRF, akár az elmúlt 39 évben, továbbra is minden eszközét latba vetve, hatékonyan fogja közvetíteni a romániai magyarság jogos igényeit" - fogalmazott a közlemény szerint Hámos László.
Az amerikai képviselőház egyhangúlag elfogadott határozatban tíz éve, 2005-ben már sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását (H.Res. 191). A Mikó-ügy kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry külügyminisztertől, hogy lépjen föl az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomáciai tárca kulcsfontosságúnak nevezte a restitúció kérdését, és jelezte, hogy "figyelemmel követi a fejleményeket".