Határon túl
Elutasították a felvidékiek petícióját
Migránsok újraelosztásáról és a helyi népszavazásokról szólt a dokumentum
A petíciónak két célkitűzése volt. Egyrészt a migránsok újraelosztását célzó uniós kvóták elutasítása, másrészt ügydöntővé akarták tenni a helyi népszavazásokat, egyebek mellett menekültügyi intézkedésekről, a környezetvédelmi viszonyok megváltoztatásával kapcsolatosan, illetve helységnév-változtatás kérdésében.
A tavaly októberben indított petíciót mintegy nyolcvanezren írták alá, s ez a felvidéki magyarság legnagyobb visszhangot kiváltó aláírásgyűjtési kezdeményezése lett a rendszerváltoztatás óta. A vonatkozó szlovák szabályozás szerint amennyiben egy petíciót több mint tízezren írnak alá, annak témáival a belügyi tárcának kötelezően foglalkoznia kell. Emiatt tartották meg a keddi egyeztetést az MKP delegációja és a szlovák belügyi, illetve környezetvédelmi tárca, továbbá a bevándorlásügyi hivatal képviselői között.
„Nem volt konstruktív a megbeszélés hangneme, a rendszerváltoztatás előtti hangulatot idézte” - mondta az egyeztetést követően Őry Péter, a petíciós bizottság elnöke, aki szerint már a találkozó elején egyértelművé vált, hogy tárgyalópartnereiknek nem az a célja, hogy megoldást keressenek a lakosok valós problémáira, hanem csak az, hogy „kipipáljanak egy törvényi kötelességet.”
A petíciós bizottság elnöke elmondta: a petícióban megfogalmazottakat tárgyalópartnereik először azzal utasították el, hogy nem rendszerszintű változtatásokról szól, majd amikor konkrét törvényi változtatási lehetőségekkel álltak elő, azt a választ kapták, hogy a törvények megváltoztatása „gondot jelentene.”
„Ez a hozzáállás döbbenetes, gyakorlatilag lesöpörték az asztalról nyolcvanezer ember véleményét” - jegyezte meg Őry Péter, aki szerint a kormányzati szervek lezártnak tekintik a témát, az MKP viszont megpróbál olyan parlamenti képviselőket találni, akik felvállalják a petícióban megfogalmazottakat.