A szórványmagyarsághoz tartozók az utolsó bástyái, hű őrzői a magyar kultúrának, ezért a kormányzat számos programmal támogatja megmaradásukat - jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkára egy szerdai budapesti tanácskozáson.
Szilágyi Péter a magyar szórvány napján a Nemzetpolitikai Kutatóintézet rendezvényén hangsúlyozta: anyanyelvünk megtartása egyet jelent életben maradásunkkal, ezért ez az anyaországban élőknek is elemi feladatuk.
Az igazi küzdelmet azonban nem az anyaországban élő magyarok vívják a nyelv megtartásáért, hanem a határainkon túlra szakított honfitársaink, közülük is elsősorban a szórványban élők - tette hozzá a politikus.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ma Európában, amikor "nap mint nap újabb harcot kell vívnunk a minket elsöpörni akaró nemzetietlen erőkkel szemben és ősi értékeink kiveszőben vannak", különösen ragaszkodnunk kell keresztény gyökereinkhez, kultúránkhoz és nyelvünkhöz. Annál inkább - folytatta -, mert az adatok szerint fogyatkozik a határon túli és különösen a szórványban élő magyarság lélekszáma. Hozzátette: a felvidéki, az erdélyi és a vajdasági adatokból kimutatható, hogy 2001 és 2011 között a tömbmagyarság létszáma 8 százalékkal csökkent, a szórványban élők pedig mintegy 25 százalékkal lettek kevesebben.
A polgári kormány ezért elsődleges feladatának tartotta és tartja, hogy kiemelt figyelmet fordítson a szórványban élőkre - hangsúlyozta.
Szilágyi Péter közölte: a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében az elmúlt egy évben, 17,15 milliárd forint felhasználásával 76 új óvoda épült a határon túli magyarlakta területeken, és 200 óvodát újítottak fel. A kormány októberben döntött a program folytatásáról, így újabb 21,5 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra - fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy szórványkollégiumokat létesítettek az erdélyi Magyarlapádon és Szamosújváron.
Felismerték, hogy a személyes kapcsolat is fontos a Felvidék, Kárpátalja, a Partium, Erdély, a Vajdaság, a Muravidék, a Drávaszög és az Őrvidék szórványközösségeivel, ezért 2015 óta, a Petőfi Sándor-program keretében 140 fiatal látogatott el 9-9 hónapra ezekhez a közösségekhez. Továbbá 2017-ben 65 ösztöndíjas segíti a szórványszervezetek munkáját. Tevékenységüknek köszönhetően számos helyen újra elindult a magyar nyelv oktatása, a néptánctanítás, és rendszeresen hozzájárulnak magyar napok megrendezéséhez - sorolta az intézkedéseket Szilágyi Péter.
A tanácskozás fókuszában az anyanyelvi oktatást korlátozó ukrán törvény okán a Kárpátalján élő szórványmagyarság helyzete állt.
LMP: Ne legyen különbség magyar és magyar között!
Az LMP a nemzetpolitika lényegének azt tartja, hogy magyar és magyar között ne lehessen különbséget tenni. Ungár Péter, az ellenzéki párt elnökségi tagjai hangsúlyozta: nem vehetők el a határon túli magyarok szerzett jogai - köztük szavazati joguk sem -, így elítélik a Demokratikus Koalíció ezen kezdeményezését.
A határon túli magyaroknak részt kell venniük a magyarországi választáson, mert mind a kormány által képviselt külpolitika mind a nemzetpolitika hatással van mindennapi életükre - fejtette ki. De mivel nem lehet magyar és magyar között különbséget tenni, a levélben szavazás lehetőségét azoknak is biztosítani kell, akik az Orbán- és Gyurcsány-kormányok miatt, gazdasági kényszerből vándoroltak külföldre. Megjegyezte: pártja ezt ismét kezdeményezi a parlamentben.
A szórvány magyarságnak a tömbmagyarsághoz hasonlóan minden anyagi és kulturális segítséget meg kell adni ahhoz, hogy anyanyelvén és saját kultúrája szerint élhessen.
Kifogásolta, hogy a kormányban nem egy ember felel a nemzetpolitikáért, hanem hárman-négyen, akik szerinte össze-vissza beszélnek, és egyetlen ügyet sem tudnak rendesen képviselni.
A programban magyarországi iskolák hetedikes tanulói az állam támogatásával vehetnek részt osztálykiránduláson a szomszédos országok magyarlakta területein. A program arra is lehetőséget ad, hogy a 9. évfolyamos gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályok egy közösen megvalósítandó projekt keretében együttműködjenek egy hasonló életkorú, határon túli magyar gyerekekből álló osztállyal.
Rétvári Bence elmondta: az a cél, hogy senki ne fejezze be úgy a tanulmányait, hogy nem járt határon túli magyar közösségnél. Kiemelte, nincs az a tanóra, amely ennél egyértelműbbé tudja tenni minden magyar diák számára, hogy "mi, magyarok összetartozunk, (.) egy nyelvet beszélünk, egyként gondolkozunk".
Hangsúlyozta: a program hosszú távon szolgálja a nemzet egységét, és a jövő generációja szemléletformálása miatt fontos igazán, hogy mindenki érezze, tapasztalja meg, hogy a magyar határt elhagyva több száz kilométerre is találkozni lehet magyar közösségekkel. "Ez válthatja aprópénzre azt, amit az alaptörvényben is írtunk, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért" - jelentette ki.
Elmondta: igyekeztek könnyűvé tenni a pályáztatást, ezért sokat változtak a feltételek, ma már utazási és szállási költés mellett étkezésre, kárpátaljai kirándulás esetében útlevél kiállítására, továbbá programok költségeire, projektvezető tiszteletdíjára is fordíthatják az iskolák a támogatást.
Rétvári Bence kiemelte: 2013, a program indulása óta 8,7 milliárd forintot fordítottak a programra, a kezdeti 396 millió forint helyett ebben az évben már 4,1 millió forint a program forrása. A diákok számában is jelentős volt a növekedés: az első évben 12 300 diák vett részt a programban, 2017-ben már 54 700, az öt év alatt pedig csaknem 200 ezren.
Hangsúlyozta, ez is mutatja, hogy óriási igény van a programra, amit korábban a magyar állam nem tudott kielégíteni.
Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, az első évben mindössze 349 iskola pályázott sikeresen, idén pedig már 1411.
Közölte: 2004. december 5-én "irigységre alapozva", nem a nemzet egyesítését, "hanem pontosan a szétszakítását akarta elérni az akkori balliberális kormány", és "mindenkit szembe akartak állítani a külhoni magyarokkal".
Szólt arról, hogy a programban részt vevő diákok életre szóló élményt szereztek, és legalább ilyen fontos, hogy láthatták azokat a helyszíneket, amelyekről irodalom- vagy történelemórán tanultak.
Marcsinák Judit, a budapesti Leövey Klára Görögkatolikus Gimnázium, Közgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola történelemtanára, aki maga is vezetett ősszel iskolás csoportot a Székelyföldre, arról beszélt, a diákoknak hatalmas élmény volt a kirándulás. Megjegyezte: a kovásznai "fogadóiskola" diákjainak is nagy élmény volt a magyarországi viszontlátogatás.
Soltész Miklós bemutatta a program elmúlt éveit összefoglaló kiadványt. Ebben az szerepel: a 2017/2018-as tanév végére várhatóan a hetedikesek 45 százaléka mondhatja majd el, hogy részt vett Határtalanul! osztálykiránduláson.
A gimnáziumok, szakképző iskolák pályázatai esetében nemcsak a magyar diákok utaztak határon túlra, hanem az együttműködés keretében a program a külhoni diákok és kísérőtanáraik utazását is támogatta. A program első négy éve alatt több mint harmincötezer határon túli, magyar anyanyelvű középiskolás vehetett részt 3-6 napos magyarországi tanulmányi kiránduláson, baráti kapcsolatokat kiépítve az anyaország diákjaival.
Az összefoglaló kiadvány szerint a hetedikesek általában 3-4 napos, a középiskolások 5-6 napos kirándulásokat terveznek.
Átadták a Bethlen Gábor Alapítvány idei díjait
Átadták szerdán Budapesten a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) idei kitüntetéseit: a Bethlen Gábor-díjat, a Márton Áron-emlékérmet, a Tamási Áron-díjat és a Bethlen Gábor kutatói ösztöndíjat. A Székelyföld jövőjéért ösztöndíjat 2017-ben nem ítélték oda.
Bethlen Gábor-díjat kapott Csáky Pál író, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője. Méltatásában Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a BGA kuratóriumának elnöke azt mondta, a kitüntetett íróként mindig tematizálta a mai Szlovákiában őshonos magyarságot, politikusként pedig fáradhatatlanul küzdött annak hátrányos megkülönböztetése ellen, fellépett kisebbségi jogainak érvényesítéséért. Munkássága eljutott arra a csúcsra, hogy a magyarság minőségi, eredményes szolgálatáért Bethlen Gábor-díjban részesüljön - jelentette ki.
Márton Áron-emlékéremmel tüntették ki Juhász Juditot, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivőjét, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökét; Matl Péter munkácsi szobrászművészt, magyar honalapítási emlékművek alkotóját; valamint Pátkai Róbert nyugalmazott evangélikus püspököt, a Magyarok Angliai Országos Szövetségének korábbi elnökét.
