Határon túl

Egy bukaresti civil szervezet állt ki az erdélyi magyarok jogaiért

Romániában számtalanszor korlátozták a kisebbség szólásszabadságát

A román hatóságok az előző évhez hasonlóan tavaly is több ízben próbálták korlátozni a magyar közösség szólásszabadságát és időnként sikerrel is jártak – állapította meg az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet, amely kedden tette közzé a romániai sajtószabadságról készült legfrissebb jelentését.

A 120 oldalas dokumentum, a magyar közösségnek szentelt ötoldalas fejezetben felidézte, hogy a

Valós párbeszédet szorgalmaznának
A román médiafigyelő szervezet szerint a magyar közösség nyelvi jogokra és területi autonómiára irányuló politikai célkitűzéseit az állam és a sajtó egy része is megbélyegzi, és ezzel megakadályozza, hogy azokról közvita bontakozzon ki. A román törvényeket sok ízben rosszhiszeműen alkalmazzák a hatóságok, amivel a magyar jelképek használatát még a magánszférában is korlátozzák – olvasható a jelentésben. Az ActiveWatch a hatóságoknak azt javasolja, hogy kezdjenek valós párbeszédet a magyar közösséggel minden őt érintő kérdésről a közös megoldások kidolgozása, az etnikai feszültségek megelőzése érdekében.

Székelyföldnek autonómiát követelő tüntetőket, a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztőit, és a magyar közösségi jelképek kitűzőit is bírságokkal sújtották. Emellett törtvénytervezetek kerültek a parlament elé a magyar nyelvhasználat korlátozásáért, Tőkés László EP-képviselőt pedig a véleményszabadság kereti közé illeszkedő kijelentései miatt fosztották meg állami érdemrendjétől.
A jelentés kitért arra az esetre is, amikor a kolozsvári városháza betiltott egy „Autonómiát Erdélynek” feliratú hirdetőtáblát, Nagyváradon pedig a székely zászló kitűzésének tiltását írták törvénybe. Az ActiveWatch szerint ezen esetek közös jellemzője, hogy a román hatóságok az – országot egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó – alkotmányra hivatkozva próbálják a magyar közösséget megfélemlíteni, szólásszabadságát korlátozni.