Csáky: A rendszerváltás negatív folyamatokat is generált

A felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője erről a 25 szabad év címmel megszervezett konferencián beszélt, amelyet az 1989-es rendszerváltoztatás negyed évszázados évfordulója alkalmából rendeztek a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen hétfőn.
Csáky Pál felidézte az 1989-es rendszerváltoztatás időszakának néhány fontosabb történését, köztük a felvidéki magyarság első politikai érdekképviseleteinek létrejöttét. Rámutatott: az elsőként létrejött ilyen párttól, a Független Magyar Kezdeményezéstől (FMK) a felvidéki magyarok túlnyomó többsége elfordult, miután a párt nyíltan liberálisnak deklarálta magát, és a szlovákokkal való feltétlen együttműködés hívévé vált.
Csáky Pál rámutatott: a szlovákiai magyar közélet liberális vonulata máig a szlovákokkal való kritikátlan együttműködésre szólít, holott a szlovák értelmiség és a szlovák politika nem állt és nem áll elő olyan kínálattal, amely a felvidéki magyarság gondjainak megoldását célozná. Ez a "túlzott és félreértett lojalitás káros volt" - szögezte le az MKP politikusa, aki szerint ez is oka annak, hogy a felvidéki magyarok nemzettudata negyed évszázaddal a rendszerváltoztatást követően rosszabb állapotban van mint a diktatúra végén.
sáky a felvidéki magyar közösség szempontjából az elmúlt negyed évszázad egyik legnagyobb kudarcának nevezte, hogy a felvidéki magyar társadalom egy része elfogadja, hogy önmaga megítélésében a legfontosabb az, ahogyan a szlovákok gondolkodnak róla - vagyis létezését a szlovák elvárásoknak rendeli alá. "Ezt a filozófiát 2008 óta egy vegyes párt is képviseli, amely ma már magyarul mondja azokat a magyar nemzettudatot romboló igéket, amelyeket addig a nacionalista Szlovák Nemzeti Párttól vagy Vladimir Meciar embereitől hallhattunk" - emelte ki Csáky Pál utalva a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar pártra.
A felvidéki magyarság politikai megosztottságának kialakulását felidézve Csáky leszögezte: a felvidéki magyar társadalomnak rosszat tettek a korábbi években megvalósított magyarországi tőkekihelyezések is. Kifejtette: ezek hozzájárultak a felvidéki magyar közösség demoralizálódásához, mivel nem a közösség megerősödését szolgálták, hanem egy olyan "nagyon önző, szűk, a felvidéki magyar társadalomtól jórészt elidegenedett csoportot" juttattak előnyös helyzetbe, amely később nagyrészt támogatta a közösség számára hátrányos pártszakadást.
Csáky a rendszerváltoztatás óta eltelt 25 évnek a magyar közösség szempontjából legsikeresebb időszakaként említette az 1998 és 2006 közötti éveket, az MKP kormányzati szerepvállalásának idejét. Meglátása szerint akkor "még az értékek képviselete volt meghatározó az érdekek képviselete felett", és olyan fontos intézményeket lehetett létrehozni, mint a révkomáromi Selye János Egyetem vagy a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma.
Az EP-képviselő előadását azzal a gondolattal zárta: a felvidéki magyarság "jobbik része" nem adta fel a küzdelmet jövőjéért, sokan vannak, akik hisznek a megmaradásban, s a jövőben ezt a réteget kell erősíteni.