Az ukrán parlament emberi jogi biztosához fordult csütörtökön Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, arra kérve beadványában Valerija Lutkovszkát, hogy kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot az alkotmánybíróságnál a kisebbségi jogokat szűkítő oktatási törvény ügyében.
Brenzovics László az MTI-hez is eljuttatott képviselői beadványában a többi között tételesen felsorolja, hogy a csütörtökön hatályba lépett oktatási törvény az alkotmány öt cikke mellett milyen, Ukrajna által is ratifikált és aláírt nemzetközi egyezményeket, kétoldalú megállapodásokat, valamint ukrán törvényeket sért meg. Felhívja az ombudsman figyelmét arra, hogy a törvény elfogadása során megsértették a házszabályt, különösen az oktatás nyelvét szabályozó, a nemzetiségi kisebbségekre nézve hátrányos rendelkezéseket tartalmazó 7. cikket illetően. Egyebek mellett rámutat, hogy a törvény olyan nyelvhasználati jogokat szüntet meg, amelyeken több tucat, évtizedek óta fennálló nemzetiségi tanintézmény működése alapul, s amely jogokat a korábbi államalakulatok is szavatoltak a kisebbségek számára.
Szijjártó: A törvény visszavonását akarjuk elérni
Magyarország a már elfogadott ukrán oktatási törvény, valamint a kijevi parlament előtt javaslatként fekvő nyelvtörvény és állampolgársági törvény visszavonását akarja elérni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) csütörtöki rendezvénye után tartott rögtönzött sajtótájékoztatóján Budapesten.
Szijjártó Péter kiemelte: az ukrán parlament előtt fekszik még két "veszélyes" törvény, az egyik a nyelvtörvény, amely szigorúan korlátozná a kisebbségi nyelvek használatát, a másik pedig a kettős állampolgárokat szigorú szankciókkal sújtaná.
Az elmúlt egy évben minden magyar-ukrán kétoldalú tárgyaláson ennek a három törvénynek a visszavonását kérte Magyarország, de csak "mindenfajta homályos ígéretet kaptunk" - mondta.
Hétfőn találkozik román kollégájával, mivel "egyértelmű az érdekek egybeesése", az ukrajnai román gyerekeket is rendkívül hátrányosan érinti az oktatási törvény - jelezte.
Beadványában a vázoltak alapján a magyar képviselő arra kéri az emberi jogi biztost, hogy a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvű oktatáshoz fűződő alkotmányos jogainak és szabadságjogainak visszaállítása érdekében kezdeményezzen vizsgálatot az alkotmánybíróságnál az oktatási törvény 7. cikkének alkotmányosságát illetően.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia, Lengyelország és Oroszország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának visszaszorítása ellen.
Moszkva nemzetközi fellépést sürget a törvény visszavonása érdekében
Oroszország arra hív fel minden kormányt, hogy tegyenek lépéseket az ukrán oktatási törvény visszavonása végett - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön Moszkvában.
"Ukrajna oktatási törvénye, amelyet annak az országnak az elnöke szeptember 25-én írt alá, megsérti az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács dokumentumaiban rögzített alapelveket, és nyilvánvalóan ellentétes Ukrajnának ezekben a szervezetekben vállalt kötelezettségeivel" - mondta Zaharova.
"Arra hívjuk fel az összes ország kormányát, hogy tegyenek hatékony lépéseket ennek (a törvénynek) a visszavonása érdekében. Abból indulunk ki, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, az Európa Tanács (ET) nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének konzultatív bizottsága, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának szakértői bizottsága és más illetékes nemzetközi szervek haladéktalanul objektív módon ki fogják értékelni ezt a - ha szabad így nevezni - jogszabályt" - tette hozzá.
A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az új ukrán nyelvtörvény egyebek között megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 1. kiegészítő jegyzőkönyvének 2. cikkét, az ET Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményének 14. cikkét és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának 8. cikkét.
Kijelentette, hogy az ukrán jogszabály rendelkezései nyilvánvalóan ellentétesek az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának az oktatásra vonatkozó 1996-os hágai ajánlásaival, amelyek támogatják a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát általános, közép-, szak- és főiskolai szinten. Zaharova idézte a dokumentumot, amelynek értelmében "a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitásmegőrzési joga teljes egészében csak úgy valósulhat meg, ha az oktatási folyamat során anyanyelvüket kellő mértékben elsajátíthatják".
A román oktatási miniszter az anyanyelvű oktatás arányának növeléséről tárgyalt Kijevben
Románia az anyanyelven tanított tantárgyak arányának növelését kéri Kijevtől az ukrajnai román iskolák számára, erről miniszteri szintű egyeztetések kezdődtek az ukrán féllel - közölte csütörtöki bukaresti sajtóértekezletén Liviu Pop román oktatási miniszter.
A tárcavezető elmondása szerint azért kereste fel szerdán Lilija Hrinevics ukrán oktatási minisztert, hogy a kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó új ukrán oktatási kerettörvényről tárgyaljon vele. Az ukrán fél szerint az elemi iskolák alsó tagozatán a tantárgyak 80, felső tagozatán 50-75 százalékát, gimnáziumban pedig alig 20-30 százalékát oktatnák anyanyelven a román osztályokban.
A román fél nagyobb arányt javasolt, jelenleg tárgyalások folynak erről a két tárca között - mondta Pop.
Kárpátaljai magyar stratégia kidolgozását javasolja az UMDSZ
Az MTI-hez is eljuttatott nyilatkozatban a magyar szervezet vezetése többek között megállapítja, hogy a csütörtökön hatályba lépett "ukrán oktatási törvény 7. cikkének az anyanyelvi oktatási jogok megvonását, sárba tiprását jelentő rendelkezései nem hirtelen felindulásból elkövetett "melléfogás", hanem egy több éve tartó, az utóbbi években különösen felgyorsult általános ukránosítási koncepció és folyamat része". A tendencia következményei a megszaporodott magyarellenes provokációk és sajtópublikációk, amelyek a kárpátaljai magyarokat illojális, az ukrán nyelvet elutasító, azt elsajátítani nem kívánó népcsoportként mutatják be - áll a dokumentumban, amely szorgalmazza a törvény elleni fellépést minden honi és nemzetközi fórumon.
A nyilatkozat szerint az UMDSZ támogatja Magyarország és a szomszédos országok kormányai által az ukrajnai kisebbségi jogok, ezen belül az anyanyelven történő oktatásra vonatkozó jog helyreállítása érdekében indított küzdelmét.
A magyar szervezet vezetése fontosnak tartja a kárpátaljai magyarság egységének megőrzése mellett "egy kárpátaljai magyar általános stratégia kidolgozását, elfogadását és megvalósítását". Első lépésként azt javasolja, hogy a politikai érdekvédelmi szervezetek és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével jöjjön létre koordinációs testület, amely a magyar kormánnyal és az országgyűlési pártokkal egyeztetve konkrét stratégiát és taktikát dolgoz ki a kárpátaljai magyarság jövőjéről. "Konkrét feladatokat tűzzünk ki az oktatási rendszer megőrzésére, keressük azokat az alternatívákat, amelyeknek az adott körülmények között van létjogosultságuk" - szögezi le az UMDSZ-nyilatkozat, amely szerint a kárpátaljai magyar oktatási teret egységes egésznek kell tekinteni, és ennek megfelelően kell cselekedni.
A közeljövőben mind a magyar közösség egésze, mind annak konkrét képviselői számíthatnak nyomásgyakorlásra, megfélemlítésre, esetleg retorziókra, ezért fontos, hogy az elkövetkező időszakban mindenki jogkövető magatartást tanúsítson, s ne dőljön be semmilyen provokációnak - zárul az UMDSZ elnökségének nyilatkozata.
Porosenko szerint elengedhetetlen az ukrán nyelv erősítése az oktatásban
Petro Porosenko ukrán elnök ismét az ukrán nyelv oktatásban betöltött szerepének erősítése mellett szállt síkra, amikor tanárokkal találkozott csütörtökön Kijevben a szeptember 29-i pedagógusnap alkalmából.
"Szeretnék kitérni a törvény hetedik cikkére, amely nemcsak belföldön, de nemzetközi szinten is nagyon széles körben váltott ki visszhangot. Nem tehettük meg, hogy nem erősítjük az ukrán nyelv szerepét az oktatásban. Annak, aki ukrajnai iskolában végez, tudnia kell ukrán nyelven. Természetesen az is fontos, hogy Önök, tisztelt tanárok, emeljék az ukrán nyelv presztízsét azzal, hogy ne csak a tanórákon, de a szünetekben is ukránul beszéljenek a gyerekekkel. Tegyék ezt azért, hogy a gyerekek lássák, az ukrán nyelv Önök számra nem pusztán egy száraz törvénybe foglalt norma, hanem a közvetlen társalgás élő eszköze" - idézte az UNIAN ukrán hírügynökség az államfőt.
Porosenko hozzáfűzte, hogy az utóbbi években lassan, de biztosan halad előre az a folyamat, amellyel "az ukrán nyelv állami státusát valódi tartalommal töltik meg". Az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása szerint az államfő ígéretet tett arra, hogy szoros figyelemmel kíséri, megmarad-e a nemzeti kisebbségekhez tartozó ukrán állampolgárok eddigi széles lehetősége anyanyelvük szabad használatára.
Leszögezte viszont, hogy Kijev nem hajlandó figyelembe venni az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma "hisztérikus" nyilatkozatait. "Nem kevés erőfeszítést kell viszont tennünk, hogy megmagyarázzuk álláspontunkat európai partnereinknek, különösképpen szomszédainknak. Be kell bizonyítanunk, hogy a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló cikke teljességgel megfelel az európai gyakorlatnak" - hangoztatta az államfő.
