Forradalom, szabadságharc és megtorlás címmel tartottak tudományos tanácskozást az 1956-os forradalomról a bécsi magyar nagykövetségen csütörtökön.
Rétvári Bence: 1956-ban megvalósult a nemzeti egység
Magyarországon 1956 októbere egy olyan pillanat volt, amikor mindenki egy emberként akart szabadságot és megvalósult a nemzeti egység - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Kisbéren, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, valamint a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző "Büszkeségpont" átadásán. Rétvári Bence hozzátette, az ide benyomuló hatalom olyan embereket keresett, akiknek nincs erkölcse, mert erkölcstelen emberekkel lehetett a közízlést, a közelvárást is erkölcstelenné tenni. "A diktatúra nem az emberekben lévő jót hozta ki, hanem a rosszabbik oldalukat szólította meg. Megtalálta azt a szűk közösséget, akik ezt a rendszert üzemeltetni tudták és hasznait élvezték" - fogalmazott az államtitkár. A politikus emlékeztetett arra, hogy magyar forradalom leverésével vált világossá a nyugati baloldali gondolkodóknak, hogy a kelet-európai népek a kommunizmust nem önként vállalták, hanem hatalmi elnyomás következtében viselték el. "A magyar forradalomban nem akart senki semmit elvenni, csak szabadon akart élni, beszélni, írni, politikai véleményt megfogalmazni" - jelentette ki Rétvári Bence. Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, a most megvalósult kiállítás átadja az 1956-os események érzését és az emlékek állításával a lelkiismeret ébresztését szolgálja. Sinkovicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester tájékoztatása szerint a Kiskastélyban található városi honismereti gyűjtemény pályázati támogatásból bővült ki az 1956-os eseményeket bemutató három teremmel, valamint egy, a pincében berendezett kínzókamrával. A katonai múltat felidéző tárgyak nagy része Békási Imre amatőr helytörténész gyűjteményéből származik.
A rendezvény Magyarország bécsi nagykövetsége, a bécsi Collegium Hungaricum, a Bécsi Magyar Történeti Intézet (BMTI) és a szegedi Gál Ferenc Főiskola együttműködésével, valamint az 1956-os Emlékbizottság támogatásával jött létre.
Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1956-ról szóló tudományos kutatások hosszú távon elkísérik a hallgatóságot, gazdagíthatják a gondolkodást. Kiemelte: 1956 olyan büszkesége a magyarságnak, amelyre a világ közvéleménye is pozitívan tekint.
Kun Miklós történész, Széchenyi-díjas egyetemi tanár előadásában egy kevésbé feltérképezett 56-os témáról beszélt, arról, hogy a forradalom és szabadságharc leverése nemcsak katonai, hanem orosz titkosszolgálati akció is volt. Elmondta, hogy a szovjet államrendőrség hét nagy "operatív" körzetre osztotta fel Magyarországot titkosszolgálati vezetők irányításával. Budapestre Ivan Szerov tábornok, a KGB elnöke érkezett, aki korábban rendkívül véres kezű belügyesként lett ismert, és akinek az ezzel kapcsolatos emlékiratai pár hónapja váltak publikussá.
Kun Miklós az MTI-nek kiemelte: számos fehér folt van, hiszen a Nyikita Hruscsov szovjet pártvezér 1957-es budapesti tárgyalásairól szóló jegyzőkönyv nem kutatható, és Kádár János moszkvai útját is csak részben lehet rekonstruálni. Kitért arra is, hogy a nyugati politikai elit 1956-ban elárulta Magyarországot, miközben a nyugati lakosság hallatlanul szolidáris volt a magyarokkal.
Kun Miklós úgy vélte, hogy tíz évvel ezelőtt, az 50. évfordulón nem sikerült megünnepelni az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, de most igen. A történész nagyon fontosnak nevezte, hogy Bécsben megismerhetett olyanokat, akik fiatalon részt vettek a forradalomban.
Benkő Levente történész és publicista az 1956-ban Erdélyben zajló ifjúsági szervezkedési kísérletekről beszélt. Kiemelte: a romániai megtorlás során 1956 és 1962 között mintegy 28 ezer letartóztatás történt és csaknem tízezer politikai vagy halálos ítélet született.
"Az 1956-os forradalom egy akolba terelte Közép- és Kelet-Európa majdnem minden nemzetét, Romániában pedig a magyarságot és a románságot, leszámítva a pártaktivistákat és funkcionáriusokat, akiknek érdeke volt a forradalom ellenében cselekedni" - mondta Benkő Levente az MTI-nek nyilatkozva.
A történész rávilágított: Romániában tényleges fegyveres szervezkedésre nem került sor, de abban az időben az erdélyi magyarok, a románok, a szászok és svábok elkezdték megfogalmazni követeléseiket, például szorgalmazták a nagyszalontai Arany János múzeum rendbetételét, Orbán Balázs sírjának felújítását, a sajtóban forszírozták a magyar anyanyelvű oktatást. "Az erdélyi magyarság 1956-nak köszönhetően újra találkozhatott ideig-óráig a saját kultúrájával" - mondta.
Gecsényi Lajos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Levéltár nyugalmazott főigazgatója Magyarország és Ausztria 1956-os kapcsolatáról beszélt. Aláhúzta: az osztrák kormány óriási segítséget nyújtott Magyarországnak, miközben mindent megtett, hogy védje saját semlegességét és országának érdekeit. Mint felidézte, az osztrák kormány október 28-án adta ki "példa nélküli nyilatkozatát", amelyben felszólította a szovjet kormányt, hogy szüntessék be a harcokat. Továbbá november 3-ig 3,5 millió schilling értékű osztrák segélyszállítmányt osztottak szét Budapesten, és a budapesti osztrák követségen befogadták azon nyugati országok újságíróit, francia, belga és holland sajtómunkásokat, akiket saját követségeik sem mertek befogadni.
Horváth Attila egyetemi tanár, alkotmánybíró előadásában kiemelte: az 1956-os forradalom megtorlásaként több embert végeztek ki, mint az 1848-as forradalom, az 1919-es tanácsköztársaság és a második világháborúban elkövetett háborús és népellenes cselekmények megtorlásaként együttesen. Elmondta, hogy 229 olyan halálos ítéletről lehet tudni, amelyeket egyértelműen a forradalom miatt hajtottak végre. Mint hangsúlyozta, soha ennyi nőt és fiatalkorút nem végeztek ki Magyarországon, mint akkor. Az utolsó 56-os elítéltet 1961-ben akasztották fel.
Elmondása szerint a megtorlás azért is volt olyan "erős", mert a magyarság a szabadságáért és a függetlenségéért a világ legnagyobb hadseregével szemben lépett fel. Rávilágított: a megtorlás célja az volt, hogy többet a magyarok ne merjenek fellázadni a szovjet rendszer ellen.
