A bukaresti képviselőház után a kétkamarás román parlament szenátusa is elutasította kedden azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott és Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek.
A tervezetet a szenátus szakbizottságai előzőleg negatívan véleményezték, a szenátus múlt heti plenáris vitáján pedig valamennyi román párt szónoka ellene érvelt.
A törvénytervezetet - amely helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön - a plenáris vitán a román pártok szónokai alkotmányellenesnek minősítették, egyesek pedig még sértőnek is találták azt, hogy egy ilyen kezdeményezést a román centenárium (Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója) évében terjesztettek be.
A törvénytervezet sorsáról végleges döntést hozó szenátus kedden 96 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a - Székelyföld autonómiáját elutasító - szakbizottsági jelentést, a székelyföldi autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.
A voksolást követően Gheorghe Baciu, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt Kovászna megyei szenátora "agyrémnek" nevezte a Székelyföldet, és megköszönte román szenátortársainak, hogy megvédték Románia területi épségét, és elhárították az ország "kilyukasztásának" veszélyét.
Fejér László Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese felhívta a figyelmet az ország megannyi történelmi régiójára, Dobrudzsára, Moldvára, Munténiára, Olténiára, Bánságra, Bukovinára, a Királyföldre és a Székelyföldre, hozzátéve, hogy nemcsak a székelyeknek volt ezer évig autonómiájuk, hanem az erdélyi szászoknak is, akiknek legszebb városait - Nagyszebent, Brassót, Segesvárt, és Szászmedgyest - köszönheti a mai Románia.
A magyar politikus rámutatott: az RMDSZ az igazi decentralizációra, a történelmi régiókra, egy virágzó Romániára és a benne együtt élő nemzetiségek valós párbeszédére voksolt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy legközelebb a többség is erre szavaz.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.
A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé.
Nincs vége a küzdelemnek
A romániai Magyar Polgári Párt (MPP) a jövőben is folytatni fogja a helyzetteremtő politikai küzdelmét az autonómia elérése érdekében, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet szenátusi elutasítása nem jelenti az autonómiaküzdelem végét - mutatott rá kedden kiadott közleményében az MPP.
"A román társadalom még nem érett meg arra, hogy a nemzetek Európájának nemcsak földrajzilag legyen tagja, hanem azt az elvközösséget is magáénak tudja, amit Európa és az európaiság jelent. Sajnálatosnak tartjuk a kettős mérce alkalmazását, hiszen mi ugyanannak a nemzetközösségnek vagyunk tagjai, ahol Baszkföldön, Dél-Tirolban vagy az Aland-szigeteken természetes és elfogadott a területi autonómia" - olvasható a közleményben.
Az MPP úgy értékeli, hogy ami jár Európa más országaiban, annak járnia kell Székelyföld esetében is, és az autonómia ügyének törvényes keretek közötti képviselete nem értékelhető Románia ellen irányuló cselekedetnek. A párt a keddi szavazást olyan állomásnak tekinti, amikor "egy újabb téglát bontottak ki az elutasítás falából".
Román elnöki hivatal: az etnikai alapú autonómia nem szolgálja a közösségek fejlődését
Az elnöki hivatal Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének és Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött válaszában vélekedett így. A két magyar közösségi vezető március 27-én levélben kezdeményezett találkozást Klaus Iohannis román elnökkel, hogy bemutathassák a román-magyar intézményes párbeszédre vonatkozó elképzelésüket. Az elnöki hivatal válaszlevelét Tőkés László európai parlamenti képviselői irodája juttatta el az MTI-nek.
Az elnöki hivatal válaszlevelében nem reagált a párbeszéd-kezdeményezésre. Arra emlékeztetett, hogy az államfő mindig is az adminisztratív és gazdasági szempontok szerint kialakított valós helyi autonómia híve volt, mely hatékonyabbá teszi, és az állampolgár felé fordítja a döntéshozatalt. Azt is megjegyezte, hogy Klaus Iohannis ezt a meggyőződését a tavalyi Hargita és Kovászna megyei látogatása során is hangsúlyozta.
A Laurentiu-Mihai Stefan elnöki tanácsos által jegyzett levél megemlítette: Klaus Iohannis államfő rendkívül fontosnak tartja a román-magyar megértést, toleranciát és együttműködést, mely a többség és a magyar közösség képviselői közötti parlamenti, önkormányzati párbeszéd által alakítható ki és fejleszthető. Hozzátette: az elnök minden lehetséges alkalommal a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és elismerően beszélt arról a hozzájárulásról, amelyet a magyar kisebbség nyújtott a román állam fejlődéséhez és Románia európai és észak-atlanti útjához.
Az elnöki hivatal azt is megemlítette, hogy az elnök nézete szerint Erdély és Románia egyesülésének a centenáriumi évében a romániai közösségeknek a jövő felé kell nézniük, és a közös jólét biztosításán kell fáradozniuk. A magyar és a többségi közösség partnersége pedig elengedhetetlen. A levél szerint közös erőfeszítést kell tenni arra, hogy felülemelkedjenek a "mesterséges feszültségeken", és valós szolidaritást kell kialakítani a nagy nemzeti projektek megvalósításához.
Tőkés László és Izsák Balázs megkeresésükben arra emlékeztették az államfőt, hogy az eltelt közel három évtizedben folyamatos elutasításra talált a romániai magyar nemzeti közösség békés törekvése a jogos, alkotmányos, megígért önrendelkezésre. Hangsúlyozták: őszinte és alapos intézményes párbeszédre van szükség a többségi románság és a kisebbségi magyarság képviselői között, új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat, és tekintettel kell lenni a Székelyföldön és a Románia más részein élő magyarok állhatatos és megalapozott autonómiaigényére.
