A 1944-ben a délvidéki magyarok ellen elkövetett mészárlásokat vizsgáló magyar-szerb vegyes bizottság kutatásainak valódi eredményét az azok nyomán megvalósuló rehabilitációs eljárások jelenthetik, amelyek jelenleg sokszor megmagyarázhatatlanul lassan haladnak - jelentette ki Dévavári Zoltán az újvidéki egyetem docense az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.
A történész annak kapcsán beszélt erről, hogy Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke csütörtökön bejelentette: a több éve alakult vegyes bizottság hamarosan nyilvánosságra hozza a kutatási eredményeit.
Dévavári Zoltán, aki a Veritas Történetkutató Intézet munkatársa is, elmondta: véleménye szerint a magyarok elleni atrocitásokkal kapcsolatban nem pusztán bosszúról lehet beszélni, hiszen 1941-től a második világháború befejezéséig gyakorlatilag polgárháború zajlott Jugoszlávia területén. Szinte minden nép brutális kegyetlenséggel harcolt egymás ellen, tehát a mészárlás akkor is bekövetkezett volna, ha nem történik meg a magyar hadsereg számos szerb áldozattal járó 1942-es újvidéki razziája, az úgynevezett hideg napok.
"Ugyanis 1944-ben terror működött, amelynek keretében az új államhatalom az összes potenciálisan ellenségnek nyilvánított emberrel vagy társadalmi réteggel való nyílt leszámolást célozta" - emelte ki a történész, aki úgy látja: ennek esett áldozatául a tíz-ötvenezer (a pontos számok máig nem tisztázottak) délvidéki magyar, de több tízezer szerb is a hatalom áldozatává vált.
A vegyes bizottság felállítása - amelyről 2010-ben állapodott meg a két ország - azt is mutatja, hogy politikai szándék létezik a történtek tisztázására - mondta Dévavári Zoltán.
