A kulturális diplomácia segíthet békét teremteni egy nyugtalan, békétlen időszakban - fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a külföldi magyar intézetek igazgatóinak csütörtöki, budapesti éves találkozójára küldött üzenetében.
"A gazdasági diplomácia feladata az itthoni külföldi tőkebefektetések elősegítése, és a magyar gazdasági kivitelének fellendítése" - fogalmazott Szijjártó Péter, aláhúzva azt is, hogy "a kulturális diplomácia révén ugyanakkor olyan hidakat tudunk, amilyeneket más eszközökkel elképzelhetetlen lenne".
A tanácskozás résztvevőinek címzett üzenetében kiemelte: az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából szervezett külföldi megemlékezés-sorozat valódi sikerprojektnek bizonyult, amely világszerte megmutatta a magyarok szabadságvágyát és történelemfordító hősiességét.
A magyar filmek külföldi népszerűsítésének lehetőségeiről tanácskoztak
A magyar filmek külföldi bemutatásának és népszerűsítésének lehetőségeiről tanácskoztak a külföldi magyar intézetek igazgatói.
A Magyar Nemzeti Filmalap fennállása első öt évében 26,5 milliárd forintnyi támogatással 75 magyar játékfilm készítéséhez járult hozzá, amelyek több mint 250 fesztiváldíjat nyertek el - mondta el Havas Ágnes vezérigazgató. Hozzátette: együttműködnek a Külgazdasági és Külügyminisztérium - Balassi Intézettel a magyar filmek külföldi megismertetésében, nagy sikerrel mutatták be például több külföldi magyar intézetben Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból című filmjét.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Mecenatúra igazgatója, Kocsis Noémi a Magyar Média Mecenatúra Programot mutatta be a külföldi magyar intézetek vezetőinek. Kiemelte: a program 2011 és 2016 között 8,77 milliárd forintot fordított 916 film és egyéb mozgóképes alkotás (például lekérhető online tartalom vagy animációs sorozat) támogatására. A program keretében készült filmek, köztük az Oscar-díjas Mindenki, a Félvilág vagy A berni követ, összesen 296 díjat, elismerést nyertek el.
Elekes Botond, az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezető igazgatója a budapesti művészmozik tapasztalatait osztotta meg a Magyarországon működő külföldi kulturális intézetekkel közösen szervezett filmnapokról. Hangsúlyozta: a filmvetítés az egyik leghatékonyabb mód egy nemzet kultúrájának bemutatására.
2016-ban 16 ország kulturális intézetei szerveztek filmnapokat a fővárosi művész mozikban, köztük az Urániában - fűzte hozzá, kiemelve, hogy az eddigi tapasztalatok alapján ezeknek a rendezvényeknek a sikeréhez többek között kiszámítható rendszeresség, és állandó helyszín szükséges.
Elekes Botond úgy vélte: szükség lenne egy olyan állami programra, amely valamiféle támogatással ösztönözné a magyar artfilmek bemutatására az európai filmforgalmazókat.
Hasonlóan vélekedett Böszörményi Gábor, a Mozinet Kulturális Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója is, aki szerint Franciaországban és Németországban is működik ilyen támogatási rendszer. Hozzátette: a külföldi filmforgalmazók számára vonzerőt jelenthet az is, ha a külföldi magyar intézetek jó fordítást készítenek egy-egy magyar alkotáshoz.
A három évvel ezelőtt alapított Magyar Filmakadémia elsősorban abban tud segíteni a külföldi magyar intézeteknek, hogy egy-egy jelentős magyar alkotó köré csoportosuló vetítéseket, programokat szervezzenek - mondta a beszélgetésen Novák Emil, a szervezet elnöke.
A keleti és a déli nyitás külpolitikája is épít a kulturális diplomáciára, hiszen kultúránk bemutatásával, kulturális és oktatási kapcsolatok bővítésével lehet Magyarországot leginkább megismertetni - tette hozzá Szijjártó Péter üzenetében, amelyben külön méltatta a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad és a pozsonyi Több mint szomszéd programsorozatok népszerűségét, valamint a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram jó fogadtatását és a magyar-kínai kulturális együttműködés sikereit is.
Emlékeztetett: 2014 óta felel a tárcán belül államtitkár a kulturális és tudománydiplomáciáért, a terület ilyen magas szintű képviseletére korábban nem volt példa a külügyi tárca történetében.
A miniszter szerint a kultúra Magyarország egyik legkelendőbb exportcikke és joggal lehetünk büszkék a külföldi magyar intézetek hálózatára is, hiszen a tárca jelenleg 22 ország 24 városában működtet kulturális intézetet, emellett további nyolc magyar külképviseleten dolgozik oktatási és kulturális feladatokat ellátó diplomata.
Az intézményesült magyar kulturális diplomácia 100. évfordulóját is ünneplő tanácskozáson Szijjártó Péter üzenetét távollétében Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár olvasta fel.
Krucsainé Herter Anikó: El kell érni a kint élő magyarokat
Zajlik a gondolkodás, miként járulhat hozzá az állam az utóbbi évtizedben Nyugaton munkát vállalt magyarok identitásának megőrzéséhez, a művelődési igények kielégítéséhez. Erről az Emmi kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszélt.
Krucsainé Herter Anikó a külföldi magyar intézetek igazgatóinak éves találkozóján kijelentette: "bár a digitális világban a magyar kultúra értékeihez a hozzáférés szinte akadálytalan, érdemes erőfeszítéseket tenni a kint dolgozó vagy tanuló honfitársaink közvetlen eléréséért, megszólításáért, hogy anyanyelvük és identitásunk iránti kötődésüket megerősíthessék".
Kitért arra, hogy ezen a téren a kinti magyar kulturális intézetek elsősorban anyanyelvi gyerekprogramok szervezésével, hétvégi iskolák működtetésével, kiállítóterek biztosításával, klubok, összejövetelek szervezésével, a nemzeti évfordulókról közös megemlékezéssel járulhatnának hozzá a kapcsolatok erősítéséhez a Nyugaton élő magyarokkal.
Krucsainé Herter Anikó megjegyezte: a külföldi magyar intézetek ugyan 2016-ban beolvadtak a Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezetébe, számos közös feladat maradt a kulturális diplomáciában, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságával együttműködve végeznek. Ilyenek például a kétoldalú állam- és kormányközi megállapodások, csereprogramok előkészítése vagy a vegyes bizottságokkal összefüggő feladatok ellátása.
A helyettes államtitkár kitért a kulturális alapellátás programjának fontosságára, hogy minden magyar ember hozzáférjen a társadalom emelkedéséhez szükséges értékekhez. Szólt arról, hogy idén és jövőre is jelentős ügyek vannak a kulturális diplomáciában.
Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt kapcsán elmondta, hogy megalakult a tárcaközi bizottság, és a kormány tanácsadó testületként segíti a projekteket. "Szombathely és Eger már hivatalosan bejelentette, hogy pályázik, de tudomásunk van arról, hogy Győrben, Veszprémben, Gödöllőn, Tokajban és Debrecenben is folynak az előkészítő munkák".
A V4 magyar elnökségből adódó kulturális lehetőségek kapcsán megemlítette, hogy 2018. február 22-én a kulturális államtitkárság kulturális szakmai konferenciát rendez a Parlamentben a visegrádi országok képviselőinek részvételével. Krucsainé Herter Anikó beszélt a reformáció 500. évfordulója alkalmából indult, valamint a Szent László- és Arany János-emlékév sikeres lebonyolításáról, megemlítve, hogy az Arany János-emlékév angolszász viszonylatban is kiemelt projekt a költő Shakespeare-fordításai miatt.
A kormány által meghirdetett Kodály-programról azt mondta, mintegy 1,5 milliárd forintot különítettek el az ügyre és ebből az összegből csaknem valamennyi külföldi magyar intézet kért és kapott támogatást. A Kulturális Örökség Európai Éve 2018 programsorozatról szólva azt emelte ki, hogy az komoly lehetőséget ad a magyar intézeteknek közös európai programok, találkozók szervezésére.
Hammerstein Judit: A magyarok egyszerre nyugati és keleti kötődése óriási erőforrás
A magyarok többszörös, egyszerre nyugati és keleti kötődése óriási erőforrás az ország számára - mondta Hammerstein Judit, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) helyettes államtitkára.
Hozzáfűzte: a magyar egyértelműen a nyugati kultúra szerves része, ugyanakkor nyelvi rokonságunk az északi finnugor népekkel köti össze a magyarságot, amely történelme okán számíthat a közép-ázsiai és akár a távol-keleti népek, országok szimpátiájára is. Mindez megkönnyíti a magyar gazdasági és kulturális jelenlétet az érintett országokban.
A "kompországiság" nem feltétlenül csapás, a magyarok polifon identitása nagy áldás lehet, főleg ha egyes elemeire nem kizárólagossággal vagy gyanakvással tekintünk - vélte a helyettes államtitkár. Kiemelte: Magyarországnak kiváló kulturális brandek állnak rendelkezésre, ilyen Budapest, a kortárs zene, a népi kultúra, a sport, a fotóművészet, az irodalom, a gasztronómia és a film, valamint a magyar felsőoktatás egyes elemei is.
Magyarország kulturális kisugárzása lényegesen meghaladja politikai és gazdasági erejét, Magyarországot a világ elsősorban kultúrateremtő és kultúraközvetítő erőként tartja számon - hangsúlyozta Hammerstein Judit, aki kitért arra is: jelenleg öt új kulturális és oktatási szakdiplomata készül arra, hogy elfoglalja állomáshelyét Madridban, Tel-Avivban, Kijevben, Bakuban és Sao Paulóban.
A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: Magyarország európai mércével is kiemelkedően gazdag hálózattal és infrastruktúrával rendelkezik a magyar kultúra külföldi terjesztéséhez, népszerűsítéséhet.
A Balassi Intézet legfontosabb projektjei közül Hammerstein Judit többek között a New Yorkban megrendezett nagysikerű Modernity X Hungary Fesztivált, a Lengyelországi Magyar Kulturális Évadot, a Csárdáskirálynő-turnét, az 1956-os forradalom évfordulójához szervezett mintegy 500 programot, valamint a sanghaji művészeti fesztivál díszvendégségét emelte ki.
A helyettes államtitkár elmondta: külön keretet különítettek el a külképviseleti irodalmi programok szervezésére, valamint megalapították a 3500 eurós díjazással járó Balassi Műfordítói Nagydíjat. A Publishing Hungary program keretében az elmúlt évben kmintegy 70 könyvvásári megjelenést szerveztek világszerte. 2018-ban Szlovéniában, 2019-ben a pozsonyi könyvvásáron lesz díszvendég a magyar irodalom.
Budapesten évente 450, külföldön pedig kétezer hallgató tanul hungarológiát vagy magyar nyelvet a magyar intézetek szervezésében. Jelenleg 24 országban 41 magyar tanár vesz részt a vendégoktatói hálózatban, amelyet a magyar kormány fejleszteni és bővíteni szeretne a jövőben - fűzte hozzá Hammerstein Judit, aki szerint új vendégoktatói állomáshelyeket terveznek 2019/2020-as tanévre Horvátországban, Romániában, Egyiptomban, Indiában, Ukrajnában, Törökországban, Finnországban, Németországban és Tajvanon is.
A helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy a Balassi Intézet 2016. szeptember 1-től a KKM struktúrájába beágyazva működik. Az integráció a mindennapokban változásokhoz és számos gyakorlati kihíváshoz vezetett, azonban a Balassi Intézetről kialakult képet alapvetően nem érintette sem itthon, sem külföldön. Az intézet költségvetése az eddigiekhez hasonló léptékű maradt, sőt, egyes területek lényegesen magasabb finanszírozást kaptak.
