A kormánynak a határon túl is akad dolga

Schiffer András úgy vélte, hogy Magyarország feladta a határon túli autonómiatörekvések támogatását azzal, hogy az értékelvű külpolitikát a pillanatnyi gazdasági érdekek kiszolgálásával helyettesítette. „A kalmárkodásnak alávetett geostratégia azt a látszatot keltette, hogy Magyarország Putyin csatlósa, és ezt Bukarest remekül kihasználja. Ezzel házal külföl­dön, ez pedig óriási csapás a határon túli magyarság törekvéseinek” – mondta.

Gulyás Gergely cáfolta az értékelvű külpolitika feladását, és méltánytalannak tartotta azt a vádat, hogy nem támogatják az autonómiatörekvéseket. „Ez az alkotmánnyal is ellentétes lenne” – jelentette ki. Azt azonban elismerte, hogy „hazánknak nem jó a nemzetközi elismertsége, és ez sok esetben az érdekérvényesítő képessége erejét is mérsékli”.

A távirati iroda kérdésére, hogy hazánk kezdeményezi-e az 1996-ban aláírt román–magyar alapszerződés felülvizsgálatát, mindketten árnyalt választ adtak. Gulyás szerint a módosítási kezdeményezésnek csak szimbolikus jellege lenne, hiszen alig van esélye annak, hogy a jelenlegi román kormánnyal sikerüljön megállapodni a kényes kérdésekről. Schiffer úgy vélte, a lehetőséggel élnie kellene Magyarországnak, de csak annak a tudatában, hogy Romániában a magyar–román viszony „belpolitikai kártya”.

Ha a felek 2015. szeptember 16-ig nem változtatnak a szövegen, a két ország közti szerződés hatálya 2016 szeptemberétől újabb tíz évre meghosszabbodik.