Különös kettősség jellemzi a felvidéki magyar politikát: miközben a Magyar Szövetség az egyik legerősebb önkormányzati párt Szlovákiában, a nemzetgyűlésben egyetlen képviselője sincs. Gubík László, a szervezet elnöke lapunknak adott interjújában a közelgő helyhatósági választások tétjéről, a magyar–szlovák együttélésről és a parlamenti visszatérés lehetőségeiről beszélt.
A Magyar Szövetség jelenleg a legtöbb megyei képviselővel és a második legtöbb polgármesterrel rendelkező politikai erő Szlovákiában, miközben a pozsonyi parlamentben nincs képviselete. Gubík László szerint ez európai összehasonlításban is szokatlan helyzet, amely jól mutatja a felvidéki magyar politika ellentmondásait. Az október 24-i összevont önkormányzati és megyei választásokon ezért nem csupán a meglévő pozíciók megőrzése, hanem a közösség politikai önbizalmának helyreállítása is a cél.
A párt mind az öt, magyarok által is lakott megyében, valamint 16 járásban és két nagyvárosban készül a megmérettetésre. Gubík azt szeretné, ha a Magyar Szövetség a polgármesterek és megyei képviselők számát tekintve egyaránt dobogós helyen végezne. Meggyőződése szerint az erős önkormányzati eredmény teremtheti meg a következő parlamenti választás sikerének alapját.
A pártegyesítés még nem tüntette el a régi sebeket
A pártelnök szerint a felvidéki magyar politikát másfél évtizeden keresztül megosztó, az MKP és a Most–Híd közötti konfliktus súlyos károkat okozott a közösségnek politikai és az emberi szinten egyaránt. Bár a magyar politikai képviselet szervezeti egysége helyreállt, a korábbi ellentétek társadalmi következményeit nem lehet egyik napról a másikra felszámolni.
Gubík ezért egyelőre nem állítja, hogy a Magyar Szövetség biztosan átlépné az ötszázalékos parlamenti küszöböt egy most hétvégén tartott voksoláson. Úgy véli azonban, hogy egy sikeres önkormányzati választás új lendületet adhat a pártnak, amelyre annál is nagyobb szükség van, mert több tervezett szlovákiai reform közvetlenül érinti a magyar közösséget.
Az oktatási rendszer átalakítása és az iskolahálózat optimalizálása a magyar kisiskolák anyagi ellehetetlenülésével fenyeget. A tervezett közigazgatási reform pedig település-összevonásokhoz vezethet, ami egyes magyar falvak önállóságának elvesztésével és a nemzetiségi arányok megváltozásával járhat. Gubík szerint jelenleg nincs olyan parlamenti párt, amely következetesen képviselné ezekben a kérdésekben a felvidéki magyarság érdekeit.
Nem Robert Ficóban látják a szövetségest
A Magyar Szövetség vezető testületei kizárták a választási együttműködést Robert Fico Smer pártjával. Gubík szerint a jelenlegi szlovák kormány ugyan szoros kapcsolatokat ápol Magyarországgal, ez azonban nem eredményezett előrelépést a felvidéki magyarok jogainak rendezésében.
Példaként említette a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elmaradását, valamint a Beneš-dekrétumok máig tartó alkalmazásának problémáját. Különösen súlyosnak tartja, hogy miközben a magyar közösség képviselői a kollektív bűnösség elvére hivatkozó földtulajdon-elvonásokat kifogásolják, a szlovák törvényhozás büntetőjogi eszközökkel lépett fel a háború utáni rendezés jogszerűségének megkérdőjelezőivel szemben.
A pártelnök szerint a szlovák ellenzéken belül eddig éppen a liberális Progresszív Szlovákia mutatta a legnagyobb nyitottságot a magyar követelések iránt, és több programpontban már olyan előzetes egyetértés alakult ki, amely egy esetleges kormányváltás után közös kormányprogram alapja lehetne. Gubík hangsúlyozta: az általa meghirdetett „Felvidék first" politika lényege, hogy a Magyar Szövetség azokkal működjön együtt, akikkel tényleges eredményeket érhet el.
Javult az együttélés, de a jogok nem bővültek
Gubík László kiemelte: a két ország kormányainak együttműködése hozzájárult ahhoz, hogy a korábban nyíltan megjelenő magyarellenes, már-már sovinizmusba átcsúszó nacionalizmus jelentősen visszaszoruljon. Az előítéletek ugyan nem tűntek el, de ma inkább a felszín alatt vannak jelen.
A politikai enyhülés azonban szerinte nem párosult kisebbségi jogbővítéssel. Nem történt érdemi előrelépés a magyar nyelv hivatali használatában, és nem jött létre a vajdasági nemzeti tanácsokhoz hasonló önigazgatási rendszer sem, amelyben a nemzetiségi közösségek saját kulturális és oktatási ügyeikben dönthetnének.
A Magyar Szövetség ugyanakkor nem kíván kizárólag kisebbségpolitikai kérdésekkel foglalkozni. Gubík szerint a gazdasági nehézségek, a korrupció és a déli régiók infrastrukturális lemaradása olyan országos problémák, amelyekben a pártnak egyaránt állást kell foglalnia. Különösen fontosnak nevezte a déli országrész felzárkóztatását, amely a rendszerváltás óta jelentős hátrányban van az ország fejlettebb térségeihez képest.
Az önkormányzati siker lehet a parlamenti visszatérés kulcsa
A pártelnök szerint a közelgő választások legfontosabb üzenete az lehet, hogy a felvidéki magyarok saját településeiken és megyéikben közvetlenül megtapasztalhatják az önálló magyar érdekképviselet eredményeit. Ha a Magyar Szövetség meg tudja őrizni erős regionális pozícióit Pozsonytól Kassáig, azzal országos szinten is bizonyíthatja politikai létjogosultságát.
Gubík úgy véli, a megyei önkormányzatokban elért fejlesztések, megszerzett támogatások és megvédett helyi érdekek azt is megmutatják, mire lehetne képes a magyar közösség saját parlamenti képviselettel.
