Lezárult a vízválság

Ezzel lezárult a parajdi bányakatasztrófa következtében kialakult, hét hónapig tartó vízválság, a rendszer pénteken megkapta az egészségügyi hatóság engedélyét, a hálózatba már hitelesített ivóvíz kerül. Az országban egyedi megoldásként egy olyan – fordított ozmózison alapuló – sótalanító ivóvízkezelő berendezést helyeztek üzembe Gyulakután, amilyet többnyire olyan országokban alkalmaznak, ahol nagyon nehéz édesvízhez jutni.

Az áfa nélkül 2,23 millió lejes (169 millió forint) beruházást a Maros megyei önkormányzat bonyolította le bukaresti kormánytámogatást felhasználva. A rendszer óránként 30 köbméter kezelt víz előállítására alkalmas és az oldott anyagokat, így a sót is eltávolítja a vízből.

A túlzott sótalanítás elkerülése érdekében a szűrt vizet keverik kezeletlen vízzel, így érik el a megfelelő ásványianyag-tartalmat, valamint kalcium-klorid adagolásával szabályozzák a vízkeménységet. A berendezést gyártó radnóti vállalat képviselője szerint a rendszer nemcsak a sót, hanem más szennyező anyagokat – például a növényvédő szereket és mikroplasztikokat – is kiszűri.

Maros megyében június elején 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a Kis-Küküllő sószennyezettsége miatt, miután a folyóba időnként sós vizet szállít az elárasztott parajdi sóbánya térségéből a beleömlő Korond-patak. A sószennyezés miatt a Kis-Küküllő völgyében épült víztisztító állomások kisebb-nagyobb megszakításokkal üzemelnek, a lakosságnak – mintegy 40 ezer embernek – azóta a katasztrófavédelmi felügyelőség biztosította az ivó- és háztartási vizet.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába május végén zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.