Népharag a beváltatlan ígéretek miatt

A tüntetés szónokai emlékeztették Romániát, hogy az együtt élő népeknek nemzeti szabadságot ígértek (Fotó: MTI - Baranyi Ildikó)

Itthon vagyunk, autonómiát, vesszen Trianon – skandálta a szervezők szerint kétezres, a csendőrség szerint ötszáz főre tehető tömeg az el-eleredő ónos esőben a Kovászna megyei kormányhivatal előtti téren, miközben „Kollektív jogokat, Szabad Erdély, Autonóm Székelyföld” feliratú, román és angol nyelvű táblákat emeltek a magasba. A demonstráció szónokai emlékeztették Bukarestet, hogy az 1918. december elsején elfogadott Gyulafehérvári nyilatkozatból csak az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó rész került be az alkotmányba, és beváltatlanok maradtak azok a cikkelyek, amelyekben autonómiát ígértek az Erdélyben élő népeknek.

A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják, saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és a kormányzatában is helyet kapjanak.

A korabeli eseményeket felidéző Kádár Gyula történész rámutatott: a modern román államot megalapozó Gyulafehérvári nyilatkozatot az erdélyi magyarság is jogforrásnak tekinti, és amikor helyi kulturális, vagy területei autonómiát követel, ma sem kér mást, mint amit a románság ígért számára. A rendezvényen Biró Zsolt pártelnök felolvasta az MPP önkormányzati képviselőinek a teljes gyulafehérvári határozat alkotmányos megerősítését sürgető, a román kormányhoz intézett petícióját.

Az MPP szerint az alaptörvénynek a románok és a velük együtt élő őshonos nemzeti közösségek szuverén és oszthatatlan államaként kellene meghatároznia Romániát, amelyben az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári nyilatkozat a nemzeti egyenlőség erkölcsi, történelmi és jogi alapja.

A pártelnök bejelentette, hogy nyílt levélben hívták meg Klaus Iohannis megválasztott államfőt a Székelyföldre. Az MPP a levélben rámutat: a magyarság túlnyomó többsége Iohannist támogatta az elnökválasztáson, mert azt reméli, hogy véget vet a „tolvajlás, a hazugság és a nemzeti megalázás posztkommunista rendszerének”. Bíró Zsolt szót emelt a Székely Mikó Kollégium újraállamosítása ellen is.

A hétvégén Kató Béla püspök felajánlotta lemondását az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári rendkívüli ülésén a kollégium épületének a visszaszolgáltatását érvénytelenítő bírósági határozat miatt, a közgyűlés azonban egyhangúlag megerősítette tisztségében a püspököt. Kató Béla felszólalásában elmondta: az ítélet azt jelenti, hogy – legalábbis a bíróság szerint – az egyház olyan ingatlant kért vissza, ami nem volt az övé.