Egy visszaállamosítási folyamat kibontakozásától tartanak az erdélyi magyar lapok a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását érvénytelenítő szerdai jogerős bírósági ítélet után, amely egyúttal felfüggesztett börtönbüntetést rótt ki a visszaszolgáltatást 2002-ben elrendelő tisztségviselőknek.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék napilap csütörtöki vezércikkében megállapítja: "valami nagyon nincs rendben abban az országban, ahol bűncselekménynek minősítik a restitúciót". A cikkíró szerint "az ítélet következményei beláthatatlanok, a visszaszolgáltatási folyamat felgyorsulása helyett visszaállamosítást indíthatnak el, de valószínűleg a többi magyar jogkövetelésre is kihatnak". "Nem tudunk és nem is szabad elvonatkoztatni azoktól az elmúlt időszakban nagy sajtóvisszhangot kapott
A ploiesti-i táblabíróság a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt indított büntetőperben szerdán megerősítette az elsőfokú ítélet azon részét, amely szerint a református egyház elveszíti tulajdonjogát az ingatlan felett. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházmegye püspöke a Mikó-ügyben kihirdetett jogerős ítéletre utalva kijelentette: a 700 ezres erdélyi reformátusságot csapták arcul, nevezték hazugnak, csalónak, amiért az egyháznak újra kell gondolnia a román államhoz fűződő viszonyát. Semjén Zsolt szerint elfogadhatatlan, hogy egy korábban az egyháznak visszaadott intézményt újraállamosítsanak.
kijelentésektől, melyek még a választási kampányban hangzottak el, és melyekben azzal riogattak, hogy Erdély felét vagy tán az egészet odaadják úgymond a magyar egyházaknak, grófoknak vagy éppen a szászoknak" - szögezi le a cikkíró, aki szerint a valós korrupciós ügyek összemosása a magyar vagy éppen a szász közösség jogos követelésével "inkább tűnik jól irányított restitúcióellenes hangulatkeltésnek, mintsem véletlenek egybeesésnek".
A Krónika vezércikkében megállapítja: a szerdai ítélet akár a visszaállamosítás veszélyének a jegyeit is hordozhatja. A lap a Mikó-ügy precedensteremtő jellegét tartja a legnagyobb gondnak. "A többi visszaszolgáltatott egyházi ingatlan is áldozatul eshet az önmagában dicséretes romániai rendteremtési folyamatnak" - állapította meg a Krónika cikkírója, aki arra is figyelmeztet, hogy a patinás iskolaépület Sepsiszentgyörgy város tulajdonába kerül, azt nem lehet elidegeníteni, és iskolaként kell használni. "Az iskolafenntartói törvény esetleges módosítása azonban egy csapásra olyan helyzetet teremthet, ami évtizedekkel veti vissza a honi magyarság komfortállapotát" - figyelmeztet a vezércikk.
Bukarest a magyar reakciót helyteleníti
A román külügyminisztérium helytelennek tartja, hogy a magyar kormány egyik tagja egy romániai bíróság jogerős ítéletéről mondott véleményt. A bukaresti kommüniké Semjén Zsolt szerdai közleményére utalva leszögezi: a hatalommal való visszaélést a román törvények büntetik, az elkövető politikai hovatartozásától és etnikai származásától függetlenül. "Az igazságszolgáltatás függetlensége alapelv minden európai jogállamban, a bírósági határozatokat kivétel nélkül mindenkinek tiszteletben kell tartania" - olvasható a román külügyi közleményben.
A kolozsvári Szabadság napilap Jogálom, rémálom című vezércikkében hátborzongatónak nevezi, hogy 25 évvel a rendszerváltozás után, a korrupcióellenes harc forgatagában olyan embereket bélyegeznek meg bűnözőként, akik tisztességesen tették a dolgukat, a román törvények betűje szerint jártak el. "A következtetés egyértelmű: a sajátos román jogállami (jogálomi?) elvekre hivatkozva példát akartak statuálni, megfékezni az efféle magyar-ügyek terjedését, elbátortalanítani, megfélemlíteni mindazokat, akik továbbra sem mondtak le az elkobzott tulajdonok jogos visszaköveteléséről" - állapította meg a napilap vezércikkírója.
MSZP: Elfogadhatatlan a visszaállamosítás!
Hangsúlyozta: a bírósági döntés egyértelművé tette, hogy a romániai magyarság mögött nem áll egy erős érdekérvényesítő képességekkel rendelkező anyaország. Ezért felszólította a kormányt, hogy tegye félre a "súlytalan mosolydiplomáciát", a kétoldalú tárgyalásokon tűzze napirendre az érzékeny kisebbségi problémákat, és határozottan álljon ki a külhoni magyarság jogainak védelme érdekében.
