Magyarországnak lojálisnak kell lennie szövetségeseihez, de közben ki kell állnia gazdasági érdekeiért – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Magyar Diaszpóra Tanács negyedik ülésén, Budapesten, ahol hangsúlyozta, hogy a magyaroknak nem érdekük egy újabb hidegháború.
A világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös tanácskozásán szólalt fel tegnap Orbán Viktor a Várkert Bazárban. A Magyar Diaszpóra Tanács negyedik ülésén a kormányfő a geopolitikai helyzetről is beszélt, és az ukrán válságról szólva közölte: Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, és lojális lesz a szövetségeseihez, még akkor is, ha nem ért egyet bizonyos lépésekkel. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Magyarország minden alkalommal elfogadta a szankciók politikájának érvényesítését, akkor is, ha szerinte ez az országnak messze nem a legkedvezőbb politika – tudósított a távirati iroda.
A kormányfő összegzése szerint „Magyarországnak az a dolga, hogy lojális szövetséges legyen, de mindent megtegyen annak érdekében, hogy a geopolitikai helyzetéből fakadó gazdasági érdekeit megpróbálja megvédeni kellő őszinteséggel és ravaszsággal”. A miniszterelnök nem járul hozzá olyan politikához, amely vissza akarja hozni a hidegháborút Közép-Európába, mert nem szeretné úgy befejezni az életét, ahogy elkezdte, hogy „a békés együttműködésre épülő Európa egy rövid intermezzo két hidegháborús korszak között”.
„Nem akarunk semmilyen falat látni” – mondta Orbán Viktor. Szavai szerint az, hogy Magyarországot oroszbarátnak minősítik, „szamárság”, mert Magyarország magyarbarát. A gazdaságpolitika és a nemzetközi viták összefüggéséről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Magyarország gazdaságilag nem lenne sikeres, akkor a „szellemi frontokat” sem tudná tartani. Azt ugyanis reménytelennek látja, hogy „Magyarország behorpadt nemzetközi hírnevét ideológiai vitákkal ki lehessen javítani”, mert a magyar kormány számos dolgot a nyugati fősodortól eltérően lát. Orbán Viktor ezért kulcskérdésnek tartja Magyarország számára a gazdasági sikerességet, mert „a nemzetközi térben a szellemi alapállásunk miatti negatív megítéléseket csak a gazdasági sikerekkel lehet ellensúlyozni”. Ezeket a sikereket tehát meg kell védeni – magyarázta álláspontját a miniszterelnök. A rendszerváltás utáni Magyarországról szólva a kormányfő arról beszélt, hogy az 1990 és 2010 közötti húsz év – az első polgári kormány négy évének kivételével – arról szólt, hogy kiárusították az országot, majd miután alig maradt valami a közvagyonból, hitelekből tartották fenn a jóléti állam illúzióját, aminek következtében Magyarország másodszor is „a legvidámabb barakká” vált. A „vidámságnak” azonban vége szakadt a pénzügyi válsággal – mondta.
Szavai szerint a közjogi rendszer és a politikai játékszabályok átalakítására a 2010-es választáson elért kétharmados győzelmük adta meg a felhatalmazást, az akkor megalakult kabinet vezérelve pedig azóta is a magyar érdekek védelme, az ország szuverenitásának helyreállítása. Így sikerült megalkotni az új alaptörvényt, amely „az unió egyetlen átvilágított alkotmánya”, „egy kóser alkotmány”, továbbá sikerült megteremteni a gazdasági önrendelkezést, és „újragomboltuk az uniós kabátot”, Magyarország ugyanis rájött, hogy nem az a jó európai, aki mindent lenyel, igenis ki kell állni a nemzeti érdekek mellett – mondta Orbán. Hozzátette: Magyarország visszanyerte energiaszuverenitását is.
A következő évek intézkedéseit vázolva azt közölte: megindítják az ország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, amelynek köszönhetően minden magyar lakásban lesz szélessávú internet, és 2018-ig minden autópálya eléri majd az országhatárt. Emellett megindul az Államreform II. nevű program, és jó esély van arra is, hogy 2018-ra elérjék a teljes foglalkoztatottságot. Emellett Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát és az adórendszer megszilárdítását ígérte Orbán Viktor. Kitért emellett arra, hogy továbbra is középpontba állítják a demográfiai kérdéseket. Utalva a jövő évi adótörvényekre a kormányfő kiemelte: a családtámogatási rendszereket erősítik, és a házasságot támogató juttatásokat vezetnek be. A miniszterelnök egyúttal jelezte – utalva a nemzeti konzultációkra –, két választás között is van mód arra, hogy az állampolgárok beleszóljanak a kormány programjába – így volt ez például a gyermekek utáni szavazati jognál vagy az előzetes választási regisztráció esetében is, amit elutasítottak az emberek –, majd megemlítette, hogy a távközlési adó kiterjesztésétől is azért álltak el, mert az állampolgárok szembefordultak vele. A kormányfő a tanácskozáson elmondta továbbá, hogy folytatódnak a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-programok.
A tanácskozás végén a tagok zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben aggodalmuknak adnak hangot a nyugati sajtóban megjelenő, Magyarországot érő, kettős mércét alkalmazó támadások miatt. A nyilatkozat aláírói kijelentik, hogy együttműködnek a kormánnyal a közvélemény, a sajtó és a politikai szereplők hiteles tájékoztatásában, bízva abban, hogy az együttműködés sikerrel szolgálja az egyetemes magyarság egységét.
A diaszpóra védelmében
A Magyar Diaszpóra Tanács 2011 novemberében alakult, az alapító okiratban az áll: a kormány elkötelezett, hogy az alaptörvényben az egységes nemzetre megfogalmazott felelősségviselést a diaszpóra tekintetében is megvalósítsa. Az alapító okirat tartalmazza, hogy a diaszpórában élő magyarságnak - két évtizeddel a rendszerváltoztatás után - végre kellő figyelmet kell kapnia a nemzetpolitikában. A tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra önálló képviseletét. (MH)
