A nemzeti integráció jövőbeli lehetőségeiről, a külhoni magyar közösségek céljairól és a magyar kormány nemzetpolitikájának eddigi eredményeiről beszéltek magyar politikusok a felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvénye, a Martosi szabadegyetem nyitónapján szerdán.
A Révkomáromhoz közeli Martos Feszty parkjában az immár második alkalommal megrendezett szabadegyetem a Pozsonyi Magyar Galéria kiállításának megnyitásával vette kezdetét. Hommage Esterházy János – Nem lehet helye a lemondásnak címmel a tárlat a galéria Esterházy János festmény- és grafikai gyűjteményének darabjait mutatja be.
A Via Nova Ifjúsági Csoport, a Selye János Egyetem hallgatói önkormányzata és több - részben felvidéki, részben magyarországi, valamint nemzetközi - partnerszervezetük által szervezett, vasárnap befejeződő fesztivál közel száz különböző előadást, kerekasztal-beszélgetést, vitaestet, kiállítást, koncertet és más kulturális programot kínál az érdeklődőknek.
A nyitónapon a Felelősséggel és hűséggel avagy Új lendületben a nemzetpolitika címmel tartott fórumon Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke beszélgetett a magyar nemzetpolitika aktuális kérdéseiről.
Potápi Árpád János hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy sikerüljön mozgósítani mindenkit a magyar kormány és a külhoni magyarság közös céljainak érdekében. Ezen célok sorában említette a külhoni, azon belül a felvidéki magyarság érdekképviselete erejének fokozását is.
Leszögezte, hogy a magyar kormánynak a Felvidéken egy partnere van, és ez a Magyar Közösség Pártja (MKP). Mint mondta: Szlovákiában ma az MKP az a párt, amely "a helyi magyar közösség céljait képviseli." Hozzátette: a Most-Híd szlovák-magyar párt" nem etnikai magyar párt, ugyanakkor azzal is - "akárcsak a többi szlovák párttal" - a jó kapcsolat fenntartása a cél, de ez a kapcsolat nem lehet olyan, mint egy magyar párttal.
Az államtitkár rámutatott: Magyarországon 2010-ben megvalósult a nemzetpolitika újragondolása. "Számos olyan jogszabályt fogadtunk el, amelyek meghatározták a törvényi kereteket a célok továbbviteléhez" - mutatott rá, példaként említve egyebek mellett a nemzeti összetartozás napját, a könnyített honosításról szóló jogszabályt, valamint az új alaptörvényt. Hangsúlyozta: ezeket a törvényeket mindig a külhoni magyarság képviselőivel való egyeztetés után fogadták el, s ezeknek a lépéseknek azóta megvannak az eredményei, sikerei.
Duray Miklós a fórumon arról beszélt, hogy a rendszerváltozásig a nemzettudat gyengülése volt megfigyelhető, amit olyan sajnálatos, de jellegzetes példák is mutattak, mint az, hogy a felvidéki magyarokat nemzettársaik esetenként csehekként vagy csehszlovákokként említették. Úgy vélte, a rendszerváltozás utáni két évtizedben viszonylag kevés konkrét lépés történt annak érdekében, hogy a nemzeti integráció stratégiai céljait megvalósítsák.
Az integrációra való valós felkészülés első jelei 2010 után mutatkoztak meg - mutatott rá Duray, aki szerint ennek köszönhetően mára sikerült közelebb jutni az integráció céljának eléréséhez. Ennek példájaként egyebek mellett a nemzetpolitikai államtitkárság létrejöttét és a Wekerle-terv alapgondolatának megfogalmazását hozta fel. Ez utóbbi - mondta - a Kárpát-medencét egy gazdasági egységeként fogalmazza meg, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy sikerüljön újrateremteni a szülőföld "megtartó és eltartó szerepét".
