Gazdaság
Zöld utat kaptak az aszfaltpénzek
Több mint kétszázmilliárd forintnyi bennragadt számlát fizet ki Brüsszel hazánknak – Elválasztották egymástól a vitás ügyeket
Megszületett az Európai Bizottság nagy horderejű döntése az évek óta húzódó aszfaltügyi vitában. A múlt pénteken a testület ugyanis úgy döntött, hogy azonnal kifizet mintegy hétszázmillió eurónyi, azaz 215 milliárd forintnyi aszfaltügyi számlát. Ezen kívül a magyar hatóságoktól érkező további számlákra is fizetnek, a pénzügyi bírsággal csökkentett mértékig – idézte a Portfolio a Bruxinfo tegnapi értesülését. Ez a vitás ügyek különválasztásával függ össze. Ilyen például a régre visszanyúló aszfaltügy, valamint a mostani, Brüsszel által versenykorlátozónak tűnő ügyek aktái.
A zöld jelzés nyomán a magyar hatóságok a többi aszfaltügyi számlát is kiküldetik, miután saját maguk elvégezték a megállapított pénzügyi korrekciót. Ez azt jelenti, hogy levonják a számlákból a bírság méretét, és csak az így csökkentett számlamennyiséget küldik ki Brüsszelbe.
A pénzügyi korrekcióval érintett tétel a Bruxinfo szerint mintegy százhatvanmillió euró, azaz 49 milliárd forint. A lekötésére pedig más útépítések számláit küldik majd ki. Korábban a Miniszterelnökség azt jelezte, hogy a végső pénzügyi bírság összege valahol 45–51 milliárd forint között lehet, így tehát ennek a sávnak éppen a közepén van a tényleges összeg, mégpedig az euróárfolyamtól függően. Egyébként az eredeti, száztíz-százharminc milliárd forintra tehető pénzügyi büntetés mértékét a tavasszal a Miniszterelnökség alkudta le. Brüsszel akkor azt ígérte, amint befejeződnek a technikai egyeztetések, az utána kiküldött számlákra egy, maximum másfél hónapon belül kifizethetik a pénzt. Erre mostanáig kellett várni. A 215 milliárd forintos tétel rövid távú kifizetésével a Magyarország által Brüsszelből elhozott pénzkeret aránya 91,6-ről 93,4 százalékra nő. Lázár János tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén megerősítette: a kormány az uniós támogatások 2020-ig tartó ciklusának összes pályázatát kiírja 2017. március 31-ig. A kötelezettségvállalás 3500–4000 milliárd forint között van a 2017-es évre, s decemberig szeretnék elérni az ötezermilliárd forintot – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Van lezáratlan akta – nincs közük az ellenőrzéseknek a migránspolitikához
5 perces interjú: Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője
– Mi áll annak a hátterében, hogy végre megnyílhattak a brüsszeli beragadt pénzcsapok?
– Ez a 215 milliárd forint még a 2007–2013-as uniós ciklusban ragadt bent. A mostani döntés szerint Brüsszel szétválasztotta a 2007–2013-as ciklusra visszanyúló aszfaltügyi vitát attól, hogy a 2014–2020-as ciklus útépítési szerződéseibe versenykorlátozónak tűnő elemek szivárogtak vissza. A régi konfliktus onnan adódott, hogy az Európai Bizottság szerint versenykorlátozó volt előírni az aszfaltkeverő telepek maximális távolságát, idén tavaszra azonban megszületett a politikai alku a rendezésére.
– Milyen versenykorlátozónak tűnő elemek szivárogtak vissza?
– Az útépítéseknél ilyen lehet a környezetterhelési díj bevezetése, ami lényegében továbbra is aszerint rangsorol, hogy kinek milyen távolságra van az aszfaltkeverő telepe. A vízügyi keretközbeszerzések terén pedig a megkövetelt referenciák miatt a kisebb cégek kiszorultak, így 2020-ig a munkákat csak a napokban kihirdetett nagy építőipari cégek végezhetik el. Ezzel a megoldással a verseny, illetve a takarékos közpénz felhasználásának elve is sérülhet.
– Vannak-e más területen is viták az Európai Bizottsággal?
– Igen, több területen is. Az egyik a szállítói előleg. Ennek a lényege egyrészt az, hogy a bizottság szerint a nemzetközi gyakorlatnál sokkal bőkezűbb az EU-pénzből kifizetett szállítói előleg rendszere, másrészt ez még annál is bőkezűbb, mint amit a kormány magyar költségvetési pénzből enged szállítói előlegként kifizetni. A viták másik része a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) elvégzett bizottsági auditból ered. A brüsszeliek szerint az itthoni irányítási és kontrollrendszerben több ponton sérülhetett a független pályázati döntéshozatal elve.
– Ez az audit, illetve annak eredménye összefügghet-e azzal, hogy „Brüsszel ránk szállt” például a kvótareferendum elutasítása miatt?
– Dehogy! Semmi köze sem a migránspolitikához, sem máshoz. Az idei nyári auditot már sok hónapja előre eldöntötte a bizottság. Ilyeneket más országban is kötelező elvégezni. Azért a GINOP-ban végezték el, mert ez a legnagyobb keretösszegű operatív program és ebben van a legtöbb kis összegű, vállalkozások számára is nyitva álló pályázat, így itt lehetett a legjobban vizsgálni a döntési folyamatok alakulását.