Betilthatja az Európai Unió a klónozott állatokból, valamint az azok utódjaiból készült termékek forgalmazását és azok importját egy szigorító javaslat szerint.
Elfogadta az Európai Parlament (EP) 529 szavazattal 120 ellenszavazat és 57 tartózkodás ellenében tegnap azt a jogszabálytervezetet, amely betiltaná az Európai Unióban a klónozott állatok és az azok utódaiból készült termékek forgalmazását és az ilyen élelmiszerek importját. Emellett az EP az állati klónok szaporítóanyagaira is kiterjesztené az uniós tilalmat. Renate Sommer, a téma német néppárti felelőse, a környezetvédelmi bizottság tagja azzal érvelt a döntés mellett, hogy a klónozás technológiája még nem kiforrott, az elhullási arány pedig továbbra is rendkívül magas. Giulia Moi, az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája párt képviselője a döntésre úgy reagált, hogy az EP álláspontja azt üzeni az unió kereskedelmi partnereinek, hogy az unió polgárai nem szándékoznak ilyen termékekkel veszélyeztetni saját, a családjuk vagy a jövő nemzedékek egészségét.
Az Európai Parlament közlése szerint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) egy 2008-as véleményében kifejtette, hogy a klónozott állatok jelentős része gyakran súlyosan megbetegszik, ami miatt sok el is pusztul. A parlament szerint részben ezért is alacsony a klónozás hatékonysága; a szarvasmarhák esetében hat-tizenöt százalék, a sertések esetében pedig hat százalék. Mivel a klónozott embriók nagyobbak, így világra hozataluk is kockázatosabb. Az EP a jogszabályt minden tagállamban alkalmazandó rendeletté alakítaná, szemben a bizottság által javasolt irányelvvel, amellyel emellett további nemzeti jogszabályokról kellene dönteni. Az eredetileg csak a szarvasmarhafélékre, házisertés-fajtákra, juh- és kecskefélékre, valamint lófélékre vonatkozó jogszabály hatályát valamennyi mezőgazdasági céllal tartott és szaporított állatra kiterjesztené.
Az Európai Parlament közlése szerint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) egy 2008-as véleményében kifejtette, hogy a klónozott állatok jelentős része gyakran súlyosan megbetegszik, ami miatt sok el is pusztul. A parlament szerint részben ezért is alacsony a klónozás hatékonysága; a szarvasmarhák esetében hat-tizenöt százalék, a sertések esetében pedig hat százalék. Mivel a klónozott embriók nagyobbak, így világra hozataluk is kockázatosabb. Az EP a jogszabályt minden tagállamban alkalmazandó rendeletté alakítaná, szemben a bizottság által javasolt irányelvvel, amellyel emellett további nemzeti jogszabályokról kellene dönteni. Az eredetileg csak a szarvasmarhafélékre, házisertés-fajtákra, juh- és kecskefélékre, valamint lófélékre vonatkozó jogszabály hatályát valamennyi mezőgazdasági céllal tartott és szaporított állatra kiterjesztené.
