Vizsgálóbizottságot állít fel az Európai Parlament az offshore-botrány ügyében

 Az EP képviselői egy állásfoglalásban nagyobb átláthatóságot javasolnak a vagyonkezelői alapok, alapítványok esetében, közös szabályokat a szellemi tulajdonból származó jövedelmek utáni adó-csökkentésekre, feketelistát az adóparadicsomokra, és szigorú szankciókat a nem együttműködőkkel szemben.  Az állásfoglalás arra az uniós bizottsági alapelvre épít, amely szerint adót ott kell fizetni, ahol a nyereség képződik. A terv jogilag kötelező érvényű intézkedéseket fogalmaz meg a vállalatok leggyakoribb adóelkerülési gyakorlatai ellen. 

Az uniós parlament tájékoztatása szerint a vizsgálóbizottság az ilyen cégek haszonélvezőivel és pénzügyi módszereikkel kapcsolatos információk feltárása mellett a tagállamok és az Európai Bizottság által a pénzmosásra, adókijátszásra és adóelkerülésre vonatkozó uniós jog állítólagos megsértését és visszás alkalmazását is vizsgálja.

A vizsgálóbizottság feladata lesz a vizsgálatnak az unós tagállamokkal, valamint a helyi és uniós jogi és pénzügyi szereplőkkel történő összehangolása.

A képviselőcsoportok által egységesen javasolt és elfogadott 65 fős vizsgálóbizottság megbízatása egy évre szól, amelyet két alkalommal lehet majd három-három hónappal meghosszabbítani.

Az offshore-botrány áprilisban robbant ki, miután a sajtóban információk jelentek meg több mint 214 ezer offshore cégről és tulajdonosaikról a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott 11,5 millió dokumentum alapján. Az iroda rejtett tulajdonosi hátterű offshore vállalatokat kezel ügyfelei számára a világ számos részén. E cégekkel a tulajdonosok feltehetően el tudják titkolni üzleti tevékenységüket, vagyonukat. Az iratokban jelenlegi vagy korábbi ügyfélként szerepelnek magas beosztású politikai vezetők, és több mint 210 ezer offshore céget sorolnak fel.

A most létrehozott EP-vizsgálóbizottság feladatköre kiterjed a LuxLeaks néven elhíresült botrány további részleteinek felderítésére is.

A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker uniós bizottsági elnök 2014. novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután oknyomozó újságírók kiszivárgott iratok alapján feltárták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, ténylegesen más országokban fizetendő adójuknak Luxemburgban csak a töredékét kelljen leróniuk.

Az Európai Bizottság ezzel egy időben az adóparadicsomok listájának összeállítását sürgeti.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztosa korábban tett nyilatkozata szerint az uniós tagállamoknak közös listát kell összeállítaniuk az adóparadicsomokról és büntetéseket kell kilátásba helyezniük azon országokkal szemben, amelyek elrejtik az adóköteles bevételeket.

A tagállamoknak jelenleg eltérő listáik vannak az adóügyekben nem együttműködő országokról és esetükben szabadon dönthetnek az esetleges korlátozó intézkedésekről.