Magyarország minden erejével támogatja az adóelkerülés elleni uniós fellépést, a kormány azonban az Európai Bizottság most bemutatott intézkedésének újragondolását javasolja. Ez ugyanis a vállalkozásoknak aránytalan mértékű adminisztrációs tehernövekedést jelentene.
Az uniós javaslat szerint adatszolgáltatási kötelezettséget írnának elő az olyan ügyletek, adótervezési konstrukciók esetében, amelyek határokon átnyúló elemet is tartalmaznak, tehát több tagállamot, vagy egy tagállamot és egy harmadik országot érintenek. A szabályozási javaslat szerint az adóhatóságok kicserélnék ezeket az információkat a külföldi partnerhatósággal – derült ki az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: Magyarországnak alapvető érdeke az agresszív adótervezési struktúrák visszaszorítása, az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelem. Hazánk élen jár az EU-ban a feketegazdaság elleni harcban, az online pénztárgép és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenörző rendszer modellként szolgál több uniós tagállamnak is, 2018 nyarán pedig az online számlázás lesz a következő lépés. Az eddigi intézkedések a tisztességes vállalkozások megsegítése mellett két év alatt 420 milliárd forintot hoztak az államkasszának. A most bemutatott javaslat ezzel szemben egyáltalán nem garantálja, hogy a bevezetésével járó költségek megtérülnének. A magyar kormány kockázatot lát abban is, hogy a túl tágan megfogalmazott jelentendő adatkör miatt a javaslat az unióban működő vállalkozásoknak (köztük a hazaiaknak is) olyan adminisztrációs többletet jelent, amely szükségtelenül és aránytalanul terhelné az érintetteket. Emiatt a javaslat újragondolását szorgalmazza.
Az uniós pénzügyminiszterek a nem teljesítő hitelekről szóló jelentésről is tárgyaltak. A rossz hitelek aránya Magyarországon folyamatosan csökken, köszönhetően a többi közt a devizahitelek kivezetésének – hangsúlyozta Varga. A miniszter közölte: a devizahitelek aránya a 2010 végi 67 százalékról egy százalék alá csökkent. A magánszektor 90 napon túl késedelmes hiteleinek aránya a 2010 végi 10,5 százalékról 2017 első negyedévére 7,7 százalékra mérséklődött. A devizahitelek kivezetésével olyan örökölt, ezermilliárd forintos problémát sikerült megoldania Magyarországnak, amire nem volt korábban példa nemzetközi szinten sem.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: Magyarországnak alapvető érdeke az agresszív adótervezési struktúrák visszaszorítása, az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelem. Hazánk élen jár az EU-ban a feketegazdaság elleni harcban, az online pénztárgép és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenörző rendszer modellként szolgál több uniós tagállamnak is, 2018 nyarán pedig az online számlázás lesz a következő lépés. Az eddigi intézkedések a tisztességes vállalkozások megsegítése mellett két év alatt 420 milliárd forintot hoztak az államkasszának. A most bemutatott javaslat ezzel szemben egyáltalán nem garantálja, hogy a bevezetésével járó költségek megtérülnének. A magyar kormány kockázatot lát abban is, hogy a túl tágan megfogalmazott jelentendő adatkör miatt a javaslat az unióban működő vállalkozásoknak (köztük a hazaiaknak is) olyan adminisztrációs többletet jelent, amely szükségtelenül és aránytalanul terhelné az érintetteket. Emiatt a javaslat újragondolását szorgalmazza.
Az uniós pénzügyminiszterek a nem teljesítő hitelekről szóló jelentésről is tárgyaltak. A rossz hitelek aránya Magyarországon folyamatosan csökken, köszönhetően a többi közt a devizahitelek kivezetésének – hangsúlyozta Varga. A miniszter közölte: a devizahitelek aránya a 2010 végi 67 százalékról egy százalék alá csökkent. A magánszektor 90 napon túl késedelmes hiteleinek aránya a 2010 végi 10,5 százalékról 2017 első negyedévére 7,7 százalékra mérséklődött. A devizahitelek kivezetésével olyan örökölt, ezermilliárd forintos problémát sikerült megoldania Magyarországnak, amire nem volt korábban példa nemzetközi szinten sem.
