Visszaemelte a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást tegnap este a Standard & Poor’s (S & P), elsősorban a magyar gazdaság markánsan javuló költségvetési, külső fizetési és növekedési mutatóival indokolva a lépést.
Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Pozsonyban, az Európai Unió vezetőinek nem hivatalos csúcsértekezletén a felminősítéssel kapcsolatban elmondta: amit a kormány 2010-ben elindított, az mára meghozta gyümölcsét. A külvilág számára is nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország vonzó befektetési célpont. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felminősítés mögött a magyar emberek többéves megfeszített munkája áll.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap este közölte: gazdasági teljesítményünk egyenes következményének tartja a kormány, hogy a Fitch Ratings májusi felminősítése után az S & P hitelminősítő intézet is befektetési kategóriába sorolta a magyar államkötvényeket. A miniszter elmondta: Magyarország adósbesorolásának újabb felminősítése is bizonyítja, hogy a magyar gazdaság átalakítása sikeres és eredményes. Emlékeztetett arra, hogy 2011 végén az S & P volt a második hitelminősítő, amely bóvliba minősítette Magyarországot, ezzel elvágva azon befektetőktől a magyar állampapírpiacot, amelyeknek üzletpolitikája nem engedi az ilyen típusú adósságpapírokba való befektetést. Most pedig épp az S & P az, amelynek döntésével – és a Fitch felminősítésével együtt – Magyarország már ténylegesen a befektetésre ajánlott kategóriába kerül. A miniszter elmondta: a magyar gazdaság teljesítménye és a piaci értékítélet már évekkel ezelőtt megelőlegezte a felminősítéseket, az országkockázati felár és az állampapírok után fizetendő hozamok pedig a befektetésre ajánlott országok mutatóival csaknem azonos szinten vannak. Hozzátette, hogy a befektetési kategóriába kerülés már több éve időszerűnek mondható. Hangsúlyozta azt is, hogy gyakorlatilag nem volt olyan makrogazdasági mutató az elmúlt években, amelyben nem értünk volna el trendszerű javulást. Példaként említette a fizetési mérleg és a bruttó hazai termék alakulását, az államháztartás helyzetét, az államadósság mértékét és szerkezetét, vagy a munkaerőpiaci helyzetet.



