Veszélyek leselkednek a beporzó rovarokra

A Science című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a 2,8 millió fontba került, két éven át tartó kutatás során harminchárom nagy-britanniai, magyarországi és németországi repceültetvényen végeztek vizsgálatokat. A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállók lettek más vegyületekkel szemben, így mára ezek a világ legszélesebb körben használt rovarirtó szerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédő szert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen. A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is.

Laboratóriumi körülmények között a szer kis dózisban többek közt tájékozódási zavart okozott a méheknél. Ez alapján a szakértők feltételezték, hogy a növényvédő szerek szerepet játszanak a mézkészítő méhek számának visszaesésében. Az Európai Unió ezért elővigyázatosságból 2013-ban moratóriumot rendelt el a neonikotinoid három típusának használatára repcén és más virágzó haszonnövényen, amelyek vonzzák a méheket.

A mezőgazdasági cégek azzal érveltek, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok nem valószerűek. A terepen végzett vizsgálatok ugyanakkor nem mutattak ki a mézkészítő méhekre kifejtett hatást, néhány szer azonban károsított más fajokat, például a dongókat és a magányos kőműves méheket.

Az utóbbi években végzett terepvizsgálatokon néhány németországi farm méhkolóniája megküzdött a méreganyagokkal, jól viselték a neonikotinoidokkal való érintkezést, nem volt kimutatható rajtuk hosszantartó hatás - írta a távirati iroda. Magyarországon azonban a klotianidin hatóanyagú szerrel kezelt repcemezők közelében élő méhkolóniákban átlagosan huszonnégy százalékkal kevesebb dolgozó élt a következő tavasszal. Nagy-Britanniában hasonló tendenciákat észleltek.

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének harminc-harmincöt százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása világszerte károsan hat a beporzókra. Az intenzív tájhasználat, a megszokott, hagyományos módszerekkel zajló mezőgazdasági művelés, vagyis a monokulturális, nagytáblás gazdálkodás és a nagy mennyiségű vegyszer használata az előnyök mellett súlyos gondok forrása is: mindez ugyanis az agrártáj homogenizációjához és az élőhelyek minőségi romlásához vezet, ami érinti a vadon élő növény- és állatközösségeket, köztük a kiemelten fontos beporzó rovarokat is – állította a közelmúltban az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa. Kovács-Hostyánszki Anikó, aki a beporzók és a beporzás helyzetéről, vagyis a pollinációról szóló tavalyi, IPBES-jelentés (Intergovernmental Platform for Biodiversity and Ecosystem Services, azaz Államközi Platform a Biodiverzitás és az Ökoszisztéma Szolgáltatásokért) egyik vezető szerzője volt, úgy látja: az ökoszisztémák ilyen jellegű átalakítása és kihasználása világszerte a beporzó rovarok számára fontos táplálékforrások és fészkelőterületek csökkenését, eltűnését okozza. Ennek következményeként sérülnek a növénybeporzó közösségek, az állati beporzású növények pedig kevesebb termést, magot hoznak. Egyes vad beporzó fajok populációi és a házi méhek száma is számottevő csökkenést mutat a világ számos táján, holott szerepük ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt nélkülözhetetlen. A száz legfontosabb termesztett növényfaj hetvenöt százaléka igényli a beporzók közreműködését a sikeres beporzáshoz. Magyarország egyébként az úgynevezett méhsűrűséget tekintve a második Európában.

Greenpeace-nem a káros vegyszerekre

Demonstrációt tartott tegnap a Greenpeace Budapesten, a földművelésügyi tárca épületénél. A környezetvédő szervezet arra szólította fel a kormányt, hogy a legkésőbb ősszel várható tagállami szavazáson támogassa a neonikotinoid rovarirtó szerek kivonását, használatának tilalmát, és ne kérjen felmentéseket, illetve eseti engedélyeket. A Greenpeace szerint a klotianidin nevű neonikotinoidról bebizonyosodott, hogy Magyarországon, szabadföldi körülmények között is károsítja a méheket. Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhész Egyesület elnöke azt mondta a megmozduláson: évtizedes problémát jelent, hogy meggyengülnek a méhcsaládok a repce- és napraforgóföldeken, nem találnak haza, és csökken a méhek száma a kaptárakban.