Visszaeshet a lakossági napenergia-felhasználás bővülésének üteme, ha életbe lép az Európai Parlament által javasolt új villamosenergia-piaci szabályozás tervezete. A Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal adatai azt mutatják, egyre növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, ahol hasznosítják a napenergiát.
Veszélybe sodorhatja a napenergia lakossági termelésének és felhasználásának további bővülését, ha életbe lép az Európai Parlament által javasolt új villamosenergia-piaci szabályozás, amely a lakossági fogyasztókra is az ipari felhasználókéhoz hasonló felelősséget és induló telepítési, kiegyenlítési díjfizetési kötelezettséget róna. Az Euractiv portált idézve erről a nyilvánosságra került tervezetről a Portfolio.hu számolt be. Azt is írják, a szavazásra egyébként csak az elkövetkező hónapokban kerülhet sor, s csak ezt követően történhetnek meg az egyes tagállamokkal a konkrét végső tárgyalások.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lapunk megkeresésére megerősítette, az uniós szabályozás részletei még nem véglegesek, honlapjukon pedig nemrégiben közzétették, 2008-tól 2017 harmadik negyedévéig hány háztartási méretű kiserőművet telepítettek, beleértve azokat is, amelyek napenergiát hasznosítanak. Háztartási méretű kiserőműnek az olyan kisfeszültségű – 1kV-nál nem nagyobb feszültségű – hálózatra csatlakozó kiserőmű számít, amely csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t. Ilyenekből tíz évvel ezelőtt csupán 113 működött az országban, 2015-re a számuk 15 220-ra nőtt, tavalyelőtt év végére pedig már majdnem elérte a húszezer-ötszázat. A kiserőművek java része – 20 401 darab – napenergiát hasznosít. Csaknem tízezernek a teljesítménye nem haladja meg az 5kW-ot, közel hatezer teljesítménye pedig öt és tíz kilowatt között mozog. Az utóbbi évek telepítési kedve töretlennek látszik, a MEKH közlése szerint 2017 első negyedévében, az elosztói engedélyesek adatszolgáltatása alapján, összesen 1026 darab kiserőmű csatlakozott, a második negyedévben újabb 1824 darab a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) csatlakozott az elosztóhálózatra, utóbbiak átlagosan 6,6 kW beépített teljesítménnyel. A tavalyi év harmadik negyedévében már 2481 darab HMKE csatlakozott az elosztóhálózatra, összesen 18,22 MW beépített teljesítménnyel.
A csatlakozási kérelmek és telepítések számát árnyalhatja, hogy tavalytól megváltozott a kiserőmű-telepítések támogatási rendszere. Befolyásoló tényező az is, hogy a még 2016-ban benyújtott, naperőmű létesítésére és kötelező átvételre vonatkozó engedélykérelmek többsége jelentős terjedelmű és időtartamú hiánypótláson ment keresztül, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csak az elmúlt hónapokban adta ki a kért engedélyek és jogosultságok többségét. Idén januárban nyolcvanhat telepítési kérelmet adtak be, ezzel az idei év végére akár több száz megawattra is nőhet a hazai napelemes beépített kapacitás.
Az áramimport megszüntetése a cél
A kormány kiemelt célja az áramimport megszüntetése – hangsúlyozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón.
A KSH adatai szerint a magyar villamosenergia-rendszer tavaly a hazai fogyasztás 28,6 százalékát importból fedezte, a bruttó hazai termelés felét pedig a paksi erőmű biztosította. Az új blokkok üzembe állítása és a régiek évről évre folyamatos leállítása párhuzamosan zajlik, ezért számítások szerint a 2031–2033 körüli időszakban hazánk akár nettó villamosenergia-exportőr is lehet. Ugyanerre az időszakra a magyar kormány célja, hogy az atomerőmű biztosítsa a jövőben a hazai villamosenergia-felhasználás felét, a fennmaradó részt pedig megújuló forrásokból biztosítanák, amelyek között a napenergiának van és lesz a legjelentősebb szerepe.
