Gazdaság

Varga: Nem teljes a női esélyegyenlőség

Sok a tennivaló a nők jövedelmi helyzete terén is

a legkevésbé sem teljes a női esélyegyenlőség a gyakorlatban, sok még a tennivaló a nők jövedelmi helyzetével, gazdasági, társadalmi, politikai életben betöltött szerepével kapcsolatban – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) Női vállalkozások, vállalkozó nők című rendezvényén Varga Mihály hozzátette: a kormány nagyon sokat tett azért, hogy a nőknek ne kelljen feltétlenül választani a család és a karrier, munkába állás között.     
A miniszter emlékeztetett, hogy a kormány több családpolitikai intézkedéssel javította a nők munkába állásának lehetőségeit, valamint igyekezett segíteni abban, hogy a vállalkozásokon keresztül is megkapják ezt a lehetőséget. A munkahelyvédelmi akció keretében az elmúlt év végére már négyszáztizenkétezer nő után vettek igénybe járulékkedvezményt. A kedvezményezettek közül negyvenezer ezer gyedről vagy gyesről visszatérő édesanya volt. Varga Mihály kiemelte, hogy a gyed extra is sikeres intézkedés volt, segítségével tizenhatezren tudtak visszatérni a munkába. A munkában álló nők száma már harmadik hónapja meghaladja az 1,9 milliót, Magyarországon ilyen magas számot a rendszerváltoztatás óta nem mértek - emelte ki a tárcavezető, aki arra is emlékeztetett, hogy javult a családok jövedelmi helyzete, a reálkeresetek 2010 és 2014 között átlagosan 10,7 százalékkal emelkedtek a családi kedvezmények figyelembevételével.

Családpolitikai szempontból nagyon kedvezőnek tartotta a miniszter, hogy több gyermek nevelése esetén az átlagosnál magasabb volt a növekedés mértéke, például az egy gyermekes munkavállalók reálkeresete kilenc százalékkal, a kétgyermekeseké tizenöt százalékkal, a három vagy több gyermekeseké pedig kiemelkedő mértékben, harminchét százalékkal emelkedett az elmúlt négy évben.     

Tarlós István, Budapest főpolgármestere beszédében kiemelte: a gazdaság szereplőinek, a döntéshozóknak fel kell ismerniük, hogy érdekükben áll a női vállalkozások támogatása. A nők érvényesülése a munkaerőpiacon nem csupán esélyegyenlőségi kérdés, hanem a versenyképességet döntően befolyásoló tényező - hangsúlyozta.  Számos kutatás bizonyítja, hogy a női vállalkozások több vonatkozásban hatékonyabbak, mint a nem nők által vezetett társaság – mondta. Az olyan tulajdonságok, mint a szervezőképesség, precizitás, konfliktuskezelés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nők által alapított társaságok hosszabban és stabilabban működnek – tette hozzá Tarlós István, aki megerősítette, hogy a főváros most dolgozza ki a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés tematikus fejlesztési programját, amelyben külön figyelmet kapnak a kis- és közepes vállalkozások. Ebben a munkában is részt vesz a BVK, amely a budapesti vállalkozásfejlesztés egyik kulcsintézményévé vált.     Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke elmondta: a kkv-k a világ minden pontján a gazdaság, munkaerőpiac stabilitását adják. Magyarországon a kkv-k hangsúlyosabb szereplői a gazdaságnak, mint számos más uniós tagállamban. Bár hozzájárulásuk a hazai össztermékhez 55 százalék volt 2013-ban, ami kissé az uniós átlag alatt van, azonban a foglalkoztatáshoz 73 százalékban járultak hozzá a magyar kkv-k, míg az uniós átlag 66 százalék.     
Szalai Piroska kitért arra, hogy Magyarországon 2013-ban 133 ezer önfoglalkoztató, azaz saját vállalkozásban dolgozó nő volt, akik közül csaknem 55 ezernek volt alkalmazottja. Ez 41,5 százalék, szemben az uniós átlaggal, ami 24 százalék – tette hozzá.     Szalai Piroska kiemelte: a női önfoglalkoztató vállalkozások, és az ott dolgozó női alkalmazottak nélkül nem valósulhatott volna meg az elmúlt év jelentős foglalkoztatási bővülése.