A kormány újragondolja az államadósság finanszírozását, a letelepedési kötvény feltételeit - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken újságíróknak, a Díj a sikeres vállalkozásokért átadó ünnepségét követően.
A nemzetgazdasági miniszter 2013 augusztusában hívta életre a Díj a Sikeres Vállalkozásokért elismerést azzal a céllal, hogy ismertté tegyen hazai eredményes vállalkozásokat a kiemelkedő, követésre érdemes gyakorlatuk bemutatásával. A nyerteseket minden hónapban egy szakmai zsűri döntése alapján választják ki. A hónap beruházója kategória 2016. szeptemberi díjazottja a HAJDU cégcsoport három vállalata. A hónap kis- és középvállalkozása kategória 2016. szeptemberi díjazottja a Ferzol Kft. 100 százalékban magyar tulajdonú vállalkozás, amely immár 25 éve végzi tevékenységét a fémfeldolgozás, ezen belül a lemezmegmunkálás területén. A hónap startup vállalkozása elismerésben 2016 szeptemberében a Zirci Apátsági Manufaktúra Kft. egy 2015-ben indított, kisüzemi sörgyártással foglalkozó, 16 embernek munkát adó kis- és középvállalkozása részesült. A hónap beruházója kategória 2016. októberi díjazottja Bourns Kft. Az amerikai tulajdonú Bourns Inc. A hónap kis- és középvállalkozása kategória 2016. októberi díjazottja az Anda Present Kft. 1995-ben alakult, 100 százalékban magyar tulajdonú cég, amely üzleti és reklám ajándéktárgyak kereskedésével foglalkozik. A hónap startup vállalkozása elismerésben 2016 októberében az Aluinvent Zrt. részesült.
"Azt szeretnénk, ha érdemben hozzá lehetne nyúlni a letelepedési kötvény kondícióihoz, az elmúlt három év során jelentősen megváltoztak a magyar államadósság finanszírozásának feltételei, ezért az év végén a kormányzat újragondolja az államadósság finanszírozásának filozófiáját" - tette hozzá. A nemzetgazdasági miniszter közölte: az eszközöket újra kell értékelni, a letelepedési kötvény is azon papírok közé tartozik, amelyik körül jelentősen megváltoztak a feltételek. Kiemelte: azt szeretnék elérni, ha a letelepedési kötvény kamata változna, mert a mostani kamat eltér a többi piaci kamattól, és ez a magyar állam szempontjából drágább finanszírozásnak minősül. A kormány azt is el akarja érni, hogy a költségek is jelentősen csökkenjenek.
"Azt gondoljuk, ha olcsó finanszírozási forrásokat tudunk bevonni, és alacsonyabb kamatozással tudunk kötvényeket kibocsátani, akkor e kötvény feltételeinek is változniuk kell" - tette hozzá. Elmondta, álláspontjuk szerint meg kell várni egy újabb hitelminősítői véleményt, mert lehet, hogy erre az eszközre a jelenlegi formájában nincs szükség, de nem lehet kizárni a lehetőséget, hogy a jövőben esetleg újból szükség lesz rá. "Ha a következő időszakban nem is használjuk a mostani formájában, érdemes a fegyvertárban tartani, érdemes azon eszközök között tartani, amelyek a finanszírozásban szerepet játszhatnak" - mondta Varga Mihály. A miniszter elmondta, eddig egymilliárd euró bevétel folyt be a letelepedési kötvényekből és a prémium euró magyar államkötvényekkel (pemák) együtt ez tette lehetővé, hogy a magyar államnak ebben az évben nem kellett "kimennie a nemzetközi tőkepiacokra, nem kellett devizakötvényt kibocsátania". Varga Mihály megjegyezte, téved, aki a letelepedési kötvényt összeköti az alkotmányozással.
A Világgazdaságnak az Államadósság Kezelő Központra (ÁKK) hivatkozó legutóbbi híre szerint az egyenként 50 ezer euró névértékű letelepedési kötvényből áprilisban 714-et értékesített az ÁKK, míg 2016 első negyedévében összesen 528-at. A magyarországi letelepedési engedélyhez a korábbi 250 ezer euró helyett 2015. január 1-jétől már legalább 300 ezer euró értékben kell jegyezni a kötvényekből. A lap szerint az idei értékesítések az áprilisi növekedés ellenére elmaradtak az egy évvel korábbitól. A kötvényekért a letelepedni szándékozók által kifizetett 62,1 millió euróból 56,1 millió, közel 17,7 milliárd forint folyik be a költségvetésbe, a többi a kötvényekre vevőket kereső négy társaságot illeti meg. Az ő hasznukat növeli még az a 45 ezer eurós kezelési költség is, amelyet fejenként kérnek el a kötvényt vásároló külföldiektől, akiknek mintegy 85 százaléka kínai, 7 százaléka pedig orosz.
Szükséges növelni a hatékonyságot és törekedni a bérfelzárkóztatásra
A hatékonyság növelésével, bérfelzárkóztatással és a munkaerő megtartásával lehet javítani a magyar gazdaság versenyképességén a következő években a nemzetgazdasági miniszter szerint. Varga Mihályhozzátette elmúlt hat év során jelentős gazdasági eredményeket ért el az ország, a jövőben a mennyiségi elvet a minőséginek kell felváltania. Szavai szerint a magyar gazdaságnak szüksége van azokra a vállalatokra, amelyek eredményesen vehetnek részt az új világgazdasági kihívások és az egyre gyorsabban kibontakozó negyedik ipari forradalom keltette globális versenyben.
