Gazdaság
Varga Mihály: Lakásalapot hoz létre a kormány
A Reuters kelet-európai beruházási rendezvénysorozata keretében nyilatkozott a miniszter
A Reuters Eastern Europe Investment Summit budapesti fóruma számára készített interjúban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy az első negyedévben a vártnál kisebb ütemben, 0,9 százalékkal nőtt a magyar GDP, ami arra késztette a kormányt, hogy több területen lépéseket tegyen. Ezek között van például az, hogy a parlament által júniusban elfogadásra kerülő 2017-es költségvetési évben csökkentik az adókat, hatékonyabban használják fel az EU fejlesztési alapjait, a közszférában bért emelnek, és beruházásokra kerül sor az infrastruktúra területén.
A nemzetgazdasági miniszter azt is elmondta, hogy a kormány továbbra is 2,5 százalékos idei gazdasági növekedéssel számol, és hogy a bankhitelezés növekedési ütemének ennél nagyobbnak kell lennie.
„Az idei év vízválasztó abból a szempontból, hogy a bankok adócsökkenése növeli-e hajlandóságukat a hitelezésre” – hangsúlyozta
Szólt arról is, hogy különleges jelzálogkezelő alapot állítanak fel, amibe a bankok részben átcsoportosíthatják a nem teljesítő hiteleiket.
A nem teljesítő háztartási lakáshitelek aránya mintegy 18 százalék. Varga Mihály szerint 40-50 ezer háztartási lakáshitel kerül a jelzálogkezelő alapba.
A miniszter az interjúban kitért arra is, hogy a kormány várhatóan június második felében zárja le az Erste Bank magyarországi leánycége 15 százalékának megvételével kapcsolatos ügyletet. Magyarország 30-40 milliárd forintot fizet az Erste-részesedésért - közölte, ennél pontosabb számot azonban nem akart mondani az ügylet lezárta előtt.
Varga Mihály várakozása szerint az állami tulajdonú Budapest Bank eladása a jövő év végéig befejeződik, az értékesítésből származó bevétel a 2017-es költségvetésbe folyik be. „Nagyon remélem, legalább annyiért adjuk el a bankot, amennyiért megvettük” - idézte a Reuters a nemzetgazdasági minisztert.
Magyarország tavaly 700 millió dollárért vásárolta meg a GE Capitaltól a Budapest Bankot.
Varga Mihály elmondta még, hogy az idei év vége előtt, vagy a jövő év elején Magyarország újabb jüan-kötvényt bocsát ki, miután áprilisban Kelet-Európában elsőként dobott piacra ilyen adósságpapírt.
Az MNB öt éven belül értékesítheti részét a BÉT-ből
Végh Richárd BÉT-vezérigazgató elmondta, hogy bizonyos reformok végrehajtása és néhány nagy nyilvános kibocsátás után az MNB biztosan megkezdi részvénycsomagjának leépítését, de azt még nem lehet pontosan tudni, hogy a bank teljes 76 százalékos részesedésén túl akar-e adni.
Az MSCI Hungary indexben három, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalat szerepel, amelyek a tőzsdei kapitalizáció 85 százalékát adják. Az a cél, hogy számuk öt éven belül minimálisan ötre, de lehetőleg nyolcra emelkedjen - hangsúlyozta Végh Richárd. Amennyiben öt-nyolc valóban likvid blue chip forogna a tőzsdén, lényegesen emelkedne a kapitalizáció és a forgalom.
A tőzsdére kerülő nagy cégek közt lehetnek állami vállalatok, magántársaságok, mint például bankok, ingatlanfejlesztők és közlekedési vállalatok - mondta Végh Richárd. Hozzátette: a legversenyképesebb magyar tőzsdei cégek valaha mind állami vállalatok voltak, és több állami cég is van, amely követheti őket.
Végh elmondta, hogy örülnének, ha a Wizz Airt, Kelet-Európa legnagyobb diszkont légitársaságát London után a Budapesti Értéktőzsdére is bevezetnék. A Wizz Air magyar indexeken vagy feltörekvő piaci indexeken keresztül olyan befektetőket is elérne, akikhez Londonban nem tud eljutni - mondta a BÉT vezérigazgatója.