Az idei harmadik negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 487 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal 69,5 százalékra emelkedett, 0,2 százalékponttal volt magasabb az előző negyedévinél - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 97 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 54 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig 6 ezerrel csökkent.
Varga Mihály: A foglalkoztatást tekintve Magyarország első helyen áll a régióban
A Magyarországon zajló gazdasági változások voltak a leghatékonyabbak a közép-európai térségben, így régiós összevetésben a foglalkoztatást tekintve Magyarország az első helyen áll - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a KSH legfrissebb adatait kommentálva kedden az M1 aktuális csatornán. Varga Mihály szerint a KSH adatai megerősítik, hogy a gazdaság növekedésével párhuzamosan további munkahelyek jönnek létre. A harmadik negyedévben a munkahelyek bővülésében nagy szerepet játszott az ipar, ugyanis a vizsgált időszakban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 97 ezerrel nőtt, közülük pedig 43 ezren ebben a szektorban helyezkedtek el. Az ipar továbbra is a magyar gazdaság egyik húzóágazata - emelte ki a tárcavezető.
A miniszter szólt arról is, hogy az országban a foglalkoztatási ráta a harmadik negyedévben 69,5 százalékon állt, míg 8 évvel ezelőtt még csak 55 százalék környékén mozgott. A tárcavezető a bérekről megjegyezte, az elmúlt 2 évben, 2017-ben és 2018-ban a hatéves bérmegállapodás koordinálta a bérek növekedését. Idén novemberben azonban már a munkaadókat és a munkavállalókat képviselő szervezeteknek kell megállapodniuk a 2019. január 1-jén életbe lépő minimálbér és garantált bérminimum emelésének a mértékéről.
A Pénzügyminisztérium (PM) szerdai közleménye szerint új típusú foglalkoztatáspolitikai eszközökre van szükség, hogy tovább emelkedjen a munkában állók száma Magyarországon, hiszen a foglalkoztatás szintje ebben a szerkezetben lassan eléri a maximumot. Kiemelték, hogy a 2010-es kormányváltáshoz viszonyítva mintegy 777 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a növekedés döntően a versenyszférában következett be, ahol közel 654 ezerrel dolgoznak többen.
A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerő-piaci reformoknak, a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a minimálbérek érdemi emelésének, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.
A kormány azon dolgozik, hogy a következő időszakban az országban meglévő munkaerő-tartalékot, az inaktívakat, a közfoglalkoztatottakat és a munkanélkülieket minél nagyobb számban támogassa abban, hogy vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra.
A 15-64 éves népességben a munkaerőpiacon jelenlévő úgynevezett gazdaságilag aktívak létszáma a tavalyi harmadik negyedévhez képest 13 ezerrel nőtt, az inaktívak száma 53 ezerrel csökkent, amiben a korosztály lélekszámának 40 ezres csökkenése is megjelent. A gazdasági aktivitási ráta az egy évvel korábbihoz mérve 0,7 százalékponttal 72,3 százalékosra emelkedett, a férfiak körében 79,3, a nőknél 65,4 százalékos volt, 0,6, illetve 0,7 százalékponttal nőtt. Az inaktív népesség létszáma a 15-64 éves korosztályon belül a 27,7 százalékos részaránynak megfelelően 1 millió 762 ezer volt.
A fiatal, 15-24 éves korcsoportban a foglalkoztatottak száma egy év alatt nem változott, a foglalkoztatási ráta pedig 29,7 százalék volt. A 25-54 éves, legjobb munkavállalási korú népességben a foglalkoztatottak száma a mintavételi hibahatáron belül változott, a foglalkoztatási ráta 84,1 százalékos volt. Az idősebb, 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,5 százalékponttal, 54,9 százalékra emelkedett.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, a magyarországi foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,8 százalékponttal, 74,6 százalékra emelkedett. A férfiaknál 82,5, a nőknél 67,0 százalékos volt a ráta ebben a korosztályban.
A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,6 százalékkal, 2 millió 422 ezerre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 76,6 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 0,5 százalékkal, 2 millió 3 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,8 százalékponttal, 62,5 százalékra nőtt.
Budapesten 21 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma egy év alatt, a foglalkoztatási ráta pedig 1,5 százalékponttal alacsonyabb, 73,2 százalékos volt. A növekedés Dél-Dunántúlon volt a legjelentősebb, 2,4 százalékpont, de a foglalkoztatás szintje ennek ellenére ott volt a legalacsonyabb, 66,0 százalékos. A foglalkoztatási ráta Budapesten kívül Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legkedvezőbb 72,4, illetve 71,6 százalékos. közölte a KSH.
A harmadik negyedévben 3,8 százalékos volt a munkanélküliség
Az idei harmadik negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 10 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékosra csökkent - olvasható a KSH másik jelentésében.
Az idei második negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 13 ezerrel kevesebb, a ráta 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt. A 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta visszalépést jelent a február-áprilisi háromhónapos időszak szintjére.
A 15-24 évesek munkanélkülisége egy év alatt lényegében nem változott, létszámuk 36 ezer, munkanélküliségi rátájuk 10,7 százalékos volt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves, legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,4 százalékon stagnált, míg az 55-74 éveseké 0,7 százalékponttal, 2,7 százalékra mérséklődött.
A munkanélküliség átlagos időtartama július-szeptemberben 15,1 hónap volt, a munkanélküliek 40,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított - fűzte hozzá a jelentés.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 5 ezerrel, 86 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A női munkanélküliek száma szintén 5 ezerrel, 93 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,4 százalékra esett. A változások mindkét nem esetében mintavételi hibahatáron belüliek voltak - jegyezte meg a jelentés
A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Dél-Dunántúlon 2,0, százalékponttal 4,4 százalékosra, Észak-Magyarországon 1,0 százalékponttal 4,7 százalékra csökkent. A többi régióban a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak. A munkanélküliségi ráta 6,9 százalékkal Észak-Alföldön volt a legmagasabb, míg Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb, 1,9 százalékkal.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 6,5 százalékkal, 251 ezer főre csökkent - fűzte hozzá a KSH.
