Magyarországon 1992 óta nem dolgoztak ennyien, a munkanélküliségi ráta 5 százalék alá csökkent és a gazdasági folyamatok további javulást jeleznek - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesten sajtótájékoztatón, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatait értékelve. A KSH szerint június-augusztusban a foglalkoztatottak száma 4 millió 386 ezer volt, 135 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliek száma.
Véleménye szerint az országnak vannak még belső munkaerőforrásai, például a közfoglalkoztatottak egy része, vagy a túl nagy részarányt képviselő költségvetési alkalmazottak átképezhetők lennének a versenyszféra számára. Bizonyos területeken azonban szükség lenne külföldi vendégmunkásokra is, főleg szakmunkásokra. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: olyan külföldi munkavállalókra lenne szükség, akik ideiglenesen jönnek ide, kulturálisan jól illeszkednek az országhoz és képesek adaptálódni.
Aláhúzta, hogy a vendégmunkás és a migráns két teljesen más és külön kezelendő kérdéskör. A migráció véleménye szerint alapvetően humanitárius, emberi jogi kérdés.
A munkaerőhiány előbb-utóbb gátat vet a fejlődésnek
Banki elemzők szerint a munkaerőpiac javulása a gazdaság élénkülését jelzi, ugyanakkor a fokozódó munkaerőhiány előbb-utóbb gátjává válhat a fejlődésnek. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatás dinamikus emelkedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a második fél évben tovább gyorsulhat. A szakember arra számít, hogy a következő hónapokban, szezonális hatások miatt, a foglalkoztatottak száma elérheti a 4,4 milliót, a munkanélküliségi ráta pedig tovább mérséklődhet. Az idén 5,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8-ról, jövőre pedig 5 százalék alá mérséklődhet. Hozzátette: a foglalkoztatottak számának növekedése döntő részben az elsődleges munkaerőpiacon keletkezett új munkahelyek miatt van, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi, de kisebb mértékben a közfoglalkoztatottak számának növekedése is hozzájárult. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják. Jelezte: a foglalkoztatás ütemének növekedését fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat.
Virovácz Péter, az ING bank elemzője azt emelte ki, hogy a munkaerőpiac ilyen mértékű javulását, valamint a bejelentett új beruházásokat is figyelembe véve, a munkaerőhiány tovább fokozódhat a következő negyedévekben, amennyiben a döntéshozók nem lépnek időben. Mindez pedig gátjává válhat a gazdasági fejlődésnek - mondta. Hozzátette: az augusztusi munkanélküliségi ráta a várakozásoknak megfelelően tovább csökkent, jelenleg historikusan alacsony, 4,9 százalékos, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is tovább emelkedett. Kifejtette: egyrészről kedvező képet festenek a statisztikák a magyar munkaerőpiacról, ami tovább erősíti a gazdaság rövidtávú pozitív kilátásait. Másrészt tovább emelkedett a munkaerőhiány Magyarországon: az ipari vállalatok több mint 70 százaléka panaszkodik a munkaerő hiányára, mint a bővülést visszafogó tényezőre. Emellett a szolgáltatószektorban is már a vállalatok több mint harmada érzi a munkaerőpiacot akadálynak, az építőiparban ez az arány már megközelítette a 42 százalékot, ami a lakáspiaci élénkülés előtt vagy annak az elején aggasztó - írta.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta: az idén 5,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A munkaerőpiacról folyamatosan kedvező adatok érkeznek, negyedévente rekordokat döntve, a munkanélküliség 2017-ben 4,8 százalékra csökkenhet. Kiemelte: az erőteljes bruttó bérnövekedés, a javuló foglalkoztatási adatok 2017-ben is kitarthatak. Ezzel együtt az alacsony munkanélküliség a mérsékelt inflációs környezetben továbbra is azt jelentheti, hogy a háztartások fogyasztásának a GDP-növekedésében nemcsak idén, hanem jövőre is jelentős szerepe lesz. Az Erste Bank idén 2,1 százalékos, míg jövőre 2,8 százalékos GDP-növekedést vár.
Nőtt a foglalkoztatottak száma július-augusztusban
A 135 ezres növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac közel 130 ezerrel járult hozzá. A közfoglalkoztatottak köre több mint 4 ezerrel, a külföldi telephelyen foglalkoztatottak száma mintegy másfél ezerrel bővült. A legjobb munkavállalási korúak (25-54 éves) foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 82,7 százalékra emelkedett egy év alatt.
A KSH adatai szerint a 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2,8 százalékkal, 2 millió 354 ezerre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,4 százalékponttal, 73,5 százalékra nőtt. A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 3,5 százalékkal, 1 millió 990 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,6 százalékponttal, 60,8 százalékra javult.
A 15-24 éves foglalkoztatottak létszáma 308 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 2,8 százalékponttal, 28,8 százalékra nőtt. Az idősebb (55-64 éves) foglalkoztatottak száma 4,3 százalékponttal, 50,5 százalékra emelkedett.
Az Európa 2020 stratégiában 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási arány elérését tűzték ki a 20-64 éves népességre. Ebben a korcsoportban a foglalkoztatási ráta Magyarországon 2,6 százalékponttal, 72,1 százalékra nőtt, a férfiaknál 79,1, a nőknél 65,2 százalékos volt június-augusztusban.
A nők nagyobb számban helyezkedtek el
A férfiakat és a nőket közel azonos szintű munkanélküliség jellemezte, ugyanakkor a javulás a nők esetében nagyobb mértékű volt. A KSH adatai szerint a 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 33 ezerrel 122 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 4,9 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 44 ezerrel 105 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,2 százalékponttal, 5,0 százaléka mérséklődött.
A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 5,4 százalékponttal, 12,8 százalékra csökkent, de a munkanélküliek ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak és az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,5 százalékponttal, 4,3 százalékra, míg az utóbbiaké 1,4 százalékponttal, 4,0 százalékra.
A munkanélküliség átlagos időtartama 18,6 hónap volt a felmérés idején, a munkanélküliek 49,3 százaléka legalább egy éve keres állást, tartósan munkanélkülinek számít. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 16,4 százalékkal, 283 ezerre csökkent.
