Gazdaság
Változtatott a jegybanktörvényen a parlament
Az Állami Számvevőszék vizsgálhatja az alapítványok cégeit
A Ház kedden szavazott ismét a jegybanktörvény módosításáról - 112 igen és 61 nem vokssal fogadva el azt -, miután az Alkotmánybíróság a korábbi változat egyes passzusait alaptörvény-ellenesnek ítélte.
A másodszor elfogadott szabályozás értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerült a jogszabályból, a változtatás azonban tartalmazza, hogy az alapítványokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizi.
A jogszabályváltozást a folyamatban lévő ügyeknél nem kell alkalmazni.
A törvénymódosítás része maradt ugyanakkor, hogy az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik. A jegybank felügyelőbizottságának elnöke az MNB-elnök illetményének 70 százalékában, míg a testület tagjai annak 60 százalékában részesülhetnek.
Ugyancsak lazított a Ház az MNB-t érintően az egyes ügyintézési határidőkön, amelynek értelmében a 30 nap indokolt esetben megduplázható.
Bánki Erik, a javaslat fideszes beterjesztője a törvényalkotási bizottság múlt heti ülésén hangsúlyozta: a változtatások minden tekintetben megfelelnek az Ab által kijelölteknek.
A testület ülésén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosnak ítélte a változtatást. Kijelentette: megfelel az információszabadságról szóló törvényben foglaltakna az a mód, ahogyan a javaslat leszűkíti a nem nyilvános adatok körét.
Az Országgyűlés első alkalommal március 1-jén fogadta el - kivételes eljárásban - az előterjesztést, ám arról március 9-én Áder János államfő normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.
Az első ízben elfogadott változtatás még szélesebb körben adott lehetőséget a gazdasági társaságok adatnyilvánosságának korlátozására, de arra is, hogy a jegybanki alapítványok is gátolják adataik megismerhetőségét. Ez utóbbit az előterjesztő azzal indokolta akkor: azok működését a kezdetektől a kuratórium vagy egyszemélyes ügyvezető szervként a kurátor felügyeli. Így az alapítvány létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.
A köztársasági elnök azt állapította meg, hogy az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.
Az Ab március végén mondta ki, hogy a jogszabály adatnyilvánossággal kapcsolatos változtatása alkotmányellenes. A testület megállapította, hogy az MNB alapítványai, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társaságai által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi szabályozás, és visszamenőleges hatályba léptető rendelkezései alaptörvény-ellenesek.
Az Ab kiemelte: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Továbbá csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét.
Matolcsy távozását követelte az ellenzék
Az MSZP hatpontos intézkedéscsomag végrehajtását javasolja az MNB alapítványok költései miatt. A párt a költségvetési bizottság vizsgálatát is sürgette is a tiltott monetáris finanszírozás miatt, valamint indítványozta, hogy az ügyészség és a közbeszerzési döntőbizottság is vizsgálja meg az alapítványok működését. Javaslatot tett egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozására, és felszólította a jegybanki alapítványokat, hogy az összes általa kért adatot adják ki.
Az Országgyűlés napirend előtti felszólalásaiban az ellenzék keményen bírálta az MNB alapítványainak gazdalkodását. A modósítások kapcsán továbbra is számos ponton kritikai észrevételeket fogalmaztak meg, s több felszólaló Matolcsy György jegybank-elnök távozását követelte. A jobbikos Volner János azt mondta, kezdettől fogva azon az állásponton voltak, hogy a jegybank és alapítványai közpénzeket kezelnek, s ezeket átlátható módon kell elkölteni. Leszögezte: a Magyar Nemzeti Bank pénze nem költhető el zsebpénzként.
Matolcsy György esetében olyan kiterjedt üzleti tevékenységről van szó, ami már felveti a törvényellenesség gyanúját - fogalmazott a szocialista Burány Sándor . A jegybank-elnöknek azonban a botrány kirobbanása után sem jutott eszébe lemondani, ellenben a Fidesznek eszébe jutott, fizetésemelést adni neki. Képviselőtársa Bárándy Gergely a jegybank-elnök távozását követelte.
Ami kiderült az elmúlt öt napban, azért nem fizetésemelést kellene adni Matolcsy Györgynek. Ilyenért civilizált országában vezető száron viszik el az érintettet, ha az ügyészség a helyén van - fogalmazott Schiffer András. A LMP társelnöke szerint Matolcsy György és "tettestársai" fizetéséről szóló javaslatot vissza kell vonni és kezdeményezni leváltását. Szégyen és gyalázat, hogy egy ilyen ember közjogi pozíciót betölthet Magyarországon. A többlet nem a jegybank-elnök varázslatos tevékenysége nyomán keletkezett, ez hiányzik a hitel- és brókerkárosultak zsebéből - mondta.