Egyes uniós tagállamok továbbra is a szerintük szabálysértő országok megregulázását várják, akár a közösségi támogatások megvonásával. Hazai szakértők ugyanakkor arra számítanak, hogy még változik a költségvetés.
Az uniónak fel kell hagynia a szabálysértő kormányok finanszírozásával, itt az ideje megmutatni, hogy az unió sztenderdjeinek lenézéséért fizetni kell – írta tegnap Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának (ALDE) vezetője a pozsonyi liberális Sme napilap hasábjain. Verhofstadt szerint az uniónak be kellene vezetnie a szabályok betartásának monitorozását, és szükség esetén a pénzek befagyasztásával is élnie kellene. A politikus arra reagált, hogy az Európai Bizottság szerdán bemutatta a következő uniós költségvetési időszak költségvetési tervezetét, amelyből kiderült, hogy csökkennének a hazánknak juttatott források, ráadásul a kifizetést a tervek szerint a jogállamiság meglétéhez kötnék.
Kőrösi István, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének főmunkatársa szerint ez a költségvetési tervezet inkább kiindulópontnak tekinthető, mintsem véglegesnek. Várhatóan marad, hogy a tagállamok GDP-jük nagyjából egy százalékával járulnának hozzá az uniós „kasszához”. Az is valószínűsítette, hogy az úgynevezett nettó befizető tagállamok nem fognak többet a közösbe adni, ráadásul kilép a szintén befizető Nagy-Britannia, így a meglévő összeget fogják átcsoportosítani, szerinte ezért nagyon kell figyelni arra, hogy ne a visegrádi országok rovására tegyék ezt.
A tervek szerint ugyanis a kohéziós alapokat hét százalékkal csökkentenék, amely több százmilliárd forintos nagyságrendű forráselvonás lenne, csak Magyarország tekintetében – tette hozzá. Jelentősen megvágnák a felzárkózásokhoz szükséges beruházási forrásokat, csökkentenék a vissza nem térítendő támogatások összegét, ehelyett kedvező kamatozású hiteleket biztosítanának.
Kőrösi István szerint a jogállamiságra hivatkozás szubjektív megítélési lehetőséget biztosítana, az ilyen fajta beavatkozás pedig sértené az egyes tagállamok szuverenitását, az uniós alapjogokat is.
Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár kompetencia Központjának vezető agrárszakértője úgy fogalmazott, az előzetes tervek alapján a mezőgazdasági támogatások ötszázalékos csökkentése nem tűnik drámainak.
Az új uniós agrárpolitika pozitívumának tartja, hogy a tervezet szerint nőne az uniós államok mozgástere. Eszerint ugyanis csak bizonyos támpontokat adnának meg, magát az agrárpolitikát tagállami szinten alakíthatnák ki az egyes uniós országok, amelyhez aztán hozzárendelhetik a forrásokat. Hozzátette: ez nagy felelősség, ugyanakkor óriási lehetőség is, viszont nőne általa a támogatások felhasználásának hatékonysága is. A magyar gazdaság adottságai szerint sokkal exportorientáltabb lehetne, ezt kellene mennyiségben, minőségben erősíteni – magyarázta.
Kecskés András, egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője szerint az unióban hagyománya van annak, így ezúttal is várható, hogy az utolsó pillanatig módosulhat a költségvetési tervezet. Annak veszélyére hívta fel viszont a figyelmet, hogy felmerült korábban az uniós források központi, brüsszeli rendszerben történő elbírálása. Ez esetben előnyhöz jutnának a nagy, nemzetközi rendszerben is indulni képes beruházók, míg a magyar kis- és középvállalkozások hátrányos helyzetbe kerülnének.
Kőrösi István, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének főmunkatársa szerint ez a költségvetési tervezet inkább kiindulópontnak tekinthető, mintsem véglegesnek. Várhatóan marad, hogy a tagállamok GDP-jük nagyjából egy százalékával járulnának hozzá az uniós „kasszához”. Az is valószínűsítette, hogy az úgynevezett nettó befizető tagállamok nem fognak többet a közösbe adni, ráadásul kilép a szintén befizető Nagy-Britannia, így a meglévő összeget fogják átcsoportosítani, szerinte ezért nagyon kell figyelni arra, hogy ne a visegrádi országok rovására tegyék ezt.
A tervek szerint ugyanis a kohéziós alapokat hét százalékkal csökkentenék, amely több százmilliárd forintos nagyságrendű forráselvonás lenne, csak Magyarország tekintetében – tette hozzá. Jelentősen megvágnák a felzárkózásokhoz szükséges beruházási forrásokat, csökkentenék a vissza nem térítendő támogatások összegét, ehelyett kedvező kamatozású hiteleket biztosítanának.
Kőrösi István szerint a jogállamiságra hivatkozás szubjektív megítélési lehetőséget biztosítana, az ilyen fajta beavatkozás pedig sértené az egyes tagállamok szuverenitását, az uniós alapjogokat is.
Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár kompetencia Központjának vezető agrárszakértője úgy fogalmazott, az előzetes tervek alapján a mezőgazdasági támogatások ötszázalékos csökkentése nem tűnik drámainak.
Az új uniós agrárpolitika pozitívumának tartja, hogy a tervezet szerint nőne az uniós államok mozgástere. Eszerint ugyanis csak bizonyos támpontokat adnának meg, magát az agrárpolitikát tagállami szinten alakíthatnák ki az egyes uniós országok, amelyhez aztán hozzárendelhetik a forrásokat. Hozzátette: ez nagy felelősség, ugyanakkor óriási lehetőség is, viszont nőne általa a támogatások felhasználásának hatékonysága is. A magyar gazdaság adottságai szerint sokkal exportorientáltabb lehetne, ezt kellene mennyiségben, minőségben erősíteni – magyarázta.
Kecskés András, egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője szerint az unióban hagyománya van annak, így ezúttal is várható, hogy az utolsó pillanatig módosulhat a költségvetési tervezet. Annak veszélyére hívta fel viszont a figyelmet, hogy felmerült korábban az uniós források központi, brüsszeli rendszerben történő elbírálása. Ez esetben előnyhöz jutnának a nagy, nemzetközi rendszerben is indulni képes beruházók, míg a magyar kis- és középvállalkozások hátrányos helyzetbe kerülnének.
