Változatlan az alapkamat

A keddi döntéssel az alapkamat már az ötödik egymást követő hónapban maradt rekord alacsony szinten, 1,35 százalékon. Matolcsy György MNB-elnök a júliusi kamatdöntő ülés után jelentette be, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus. Akkor azt is mondta, hogy a jegybank a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.

A monetáris tanács tagjai a legutóbbi, november 17-i kamatdöntő ülésen egyhangúlag szavaztak az alapkamat szinten tartására.

Az  inflációs célt az alapkamat tartós szintentartása mellett nem hagyományos, célzott monetáris politikai eszközök alkalmazásával kívánja elérni a monetáris tanács - közölte az MNB a monetáris tanács keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében, miután a jegybanki alapkamatot a várakozásoknak megfelelően változatlanul 1,35 százalékon hagyta a testület. 

A tanács álláspontja szerint a nem hagyományos célzott monetáris eszközök hatékonyan szolgálják a monetáris kondíciók további lazítását, különösen a hosszú távú hozamok csökkenését. A monetáris tanács kiemelten vizsgálja a potenciálisan alkalmazható eszközök körét - hangsúlyozta az MNB. 

A monetáris tanács megítélése szerint a gazdasági növekedés lassulásával a szabad kapacitások csökkenése átmenetileg megáll, így a kibocsátási rés csak az előrejelzési horizont végén záródik. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. Az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók fenntartása a teljes előrejelzési időhorizonton összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzésével.

A tanács indoklásában kifejti: az éves inflációs ráta novemberben kismértékben emelkedett, a maginfláció nem változott érdemben. Az alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. A maginfláció az élénkülő lakossági fogyasztás és a gyorsuló bérek eredményeként fokozatosan növekszik, azonban a tartósan alacsony globális inflációs környezet visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szintre süllyedtek. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak az előrejelzési időhorizont végére érhet annak közelébe. 

A gazdaság bővülése a harmadik negyedévben a vártnál visszafogottabb ütemben folytatódott, a lassuláshoz hozzájárult a mezőgazdaság visszaesése és az ipari teljesítmény dinamikájának mérséklődése. A kiskereskedelmi forgalom októberben az előzetes adatok alapján az elmúlt hónapokhoz hasonlóan stabilan alakult, a termékek széles körében nőtt az értékesítés. A foglalkoztatás és a munkanélküliség nem változott érdemben. 

A monetáris tanács megítélése szerint a külső kereslet és az európai uniós forrás-beáramlás lassulása számottevően visszaveti a 2016-os növekedést. Élénkülés a testület szerint 2016 második felétől várható, főként a felvevőpiacok gazdasági teljesítményének erősödése, valamint a jegybanki és kormányzati intézkedések hatásainak eredményeként. A tanács szerint az MNB növekedéstámogató programja, valamint az új, lakásépítéseket ösztönző kormányzati lépések mérséklik a növekedési ütem lassulását, a háztartások emelkedő fogyasztása pedig a következő években is érdemben támogatja a gazdaság bővülését. 

Az indoklás kitér arra is, hogy az elmúlt hónapot változékony, az utolsó héten érdemben romló globális pénzpiaci hangulat jellemezte. Az időszak során leginkább az Európai Központi Bank lazább monetáris politikai irányultságra utaló kommunikációja és döntése, a Fed kamatemelése körül továbbra is fennálló bizonytalanság, valamint a feltörekvő piacok növekedési kilátásaival kapcsolatos aggodalmak hatottak a kockázatvállalási hajlandóságra. 

A hazai pénzpiaci folyamatokban elsősorban nemzetközi tényezők játszottak szerepet. A forint árfolyama gyengült, a CDS-felár nem változott érdemben az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban. A magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul óvatos monetáris politikát indokol a monetáris tanács értékelése szerint. 

A piaci hozamvárakozások az alapkamat tartós tartására vonatkozó jegybanki iránymutatással összhangban alakultak. A jegybank által bevezetett nemhagyományos, célzott monetáris politikai eszközök is a hosszú hozamok csökkenésének és ezáltal a monetáris kondíciók lazításának irányába hatnak. Az előretekintő pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek - írja közleményében a testület.

Nem okozott meglepetést az elemzők körében, hogy a jegybank keddi kamatdöntő ülésén nem változtatott az alapkamaton; a Takarékbank szakértője szerint 2017 végére emelkedhet 2 százaléra a jegybanki alapkamat szintje, az Erste Bank elemzői pedig úgy vélik, legalább 2017 első negyedévének végéig változatlanul hagyja az alapkamatot a monetáris tanács.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul, 1,35 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a a kamatok hosszabb távon alacsonyan tartását az Európai Központi Bank (EKB) további mennyiségi monetáris lazítása, a külső sérülékenység meredek csökkenése, az MNB önfinanszírozási programja és az ország kockázati megítélésének várható további javulása, valamint a jövőre várható hitelminősítői felminősítések is támogathatják.

Az elemző felidézte: az MNB az utóbbi hónapokban leszögezte, hogy a kamatcsökkentési sorozatot befejezettnek tekinti, ugyanakkor további, nem hagyományos lépéseket tehet a hosszabb futamidejű kamatok leszorítására, miközben az alapkamatot pedig "igen hosszú ideig" alacsonyan kívánja tartani. Ezt támogatja, hogy a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 közepe előtt nem tűnik valószínűnek, valamint az is, hogy a gazdaság kibocsátási szintje elmarad a potenciálistól - tette hozzá.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői szerint abban az esetben, ha a várakozásoktól jelentősen elmarad a negyedik negyedéves gazdasági növekedési ütem, "alternatív forgatókönyvként" 2016 második negyedévében újabb kamatcsökkentésbe kezdhet a jegybank.

Kitértek arra, hogy nemzetközi színtéren az egyesült államokbeli jegybank szerepét betöltő Fed szerdai kamatdöntő ülése és sajtótájékoztatója kiemelt fontosságú. A piaci várakozások szerint a szigorítás mellett tehetik le voksukat a döntéshozók, amire 2008 óta nem volt példa a tengerentúlon. Európa esetében az EKB laza monetáris politikájának fennmaradása az irányadó. A legutóbbi döntés alkalmával újabb lazító intézkedéseket jelentett be Mario Draghi elnök, és nem elképzelhetetlen, szükség esetén jövőre további lépéseket vezethetnek be; ami a magyar döntéshozók törekvéseit is támogatja - emlékeztettek az Erste elemzői.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzőjének kommentárja szerint az indoklás megerősíti, hogy az MNB - egyelőre - lezártnak tekinti a kamatcsökkentési ciklust, és 2016 végéig szinte biztosan 1,35 százalékon tartja irányadó kamatát. Hozzátette: számítani lehet 2016 első felében a korábban bejelentett nem-hagyományos intézkedésekre; a korábbi nyilatkozatok és az indoklás szerint az MNB elsősorban alacsonyabb és laposabb hozamgörbét szeretne.

A CIB vezető elemzője felidézte Nagy Márton, az MNB alelnökének nyilatkozatát, amely szerint akár 2018 elejéig is változatlan maradhat az alapkamat. Nem-konvencionális intézkedésekre azonban 2016 első részében még lehet számítani, a korábbi nyilatkozatok és az indoklás szerint az MNB elsősorban alacsonyabb és laposabb hozamgörbét szeretne - tette hozzá.

Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője összefoglalójában kifejtette: mivel a jegybank szándéka, hogy a teljes előrejelzési időhorizonton változatlan szinten tartsa az irányadó rátát, a figyelem az alapkamat mértékéről egyre inkább a nem hagyományos eszközökre kerül át. Felidézte: Virág Barnabás, a jegybank ügyvezetője korábban úgy fogalmazott, hogy a monetáris tanács "finomhangolhatja" monetáris politikai eszköztárát, mivel a lefelé mutató inflációs és növekedési kilátások lehetőséget adnak a további lazításra. Elsősorban a jegybank önfinanszírozási programját érintheti a módosítás, ezen belül is a hozamgörbe hosszú lejáratait célozhatja a jegybank - jegyezte meg.

Londoni elemzők: bizonytalan, hogy az MNB új, vagy módosított monetáris eszköztár alkalmazására készül-e

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi közleményéből annyi kiolvasható, hogy az MNB "valamire készül", de az egyelőre bizonytalan, hogy a kilátásba helyezett nem konvencionális intézkedések a jelenlegi monetáris eszköztár módosítását, vagy teljesen új módszereket jelentenek-e.

A citybeli előrejelzések között továbbra is szerepel az újabb MNB-kamatcsökkentések lehetősége.

William Jackson, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza az 1,35 százalékos alapkamatot változatlanul hagyó döntést és a monetáris testület közleményét értékelve közölte: jelenleg arra lát meglehetős esélyt, hogy a monetáris tanács a két lehetőség - vagyis a jelenlegi monetáris eszköztár módosítása és az új módszerek alkalmazása - közül valamelyiket, vagy a kettő elegyét mindenképpen alkalmazni fogja. A Capital Economics megítélése szerint ugyanis az MNB lefelé módosított növekedési és inflációs előrejelzései még mindig túl erősek.

A ház jövőre 1,5 százalékos egész évi átlagos inflációt és valamivel 2,5 százalék alatti növekedést vár a magyar gazdaságban. Az MNB új előrejelzésében 1,7 százalékos átlagos infláció és 2,5 százalékos GDP-bővülés szerepel 2016-ra.

Jackson szerint a Capital Economics elemzőstábja "kissé meglepődött" azon, hogy az MNB milyen csekély mértékben módosította lefelé előrejelzéseit, különös tekintettel arra, hogy a monetáris tanácsi közlemény maga is "meglehetősen borongós" nyelvezetet használ az inflációs cél elérésével és a növekedési kilátásokkal kapcsolatban.

Mindezek alapján a ház azzal számol, hogy ha várakozásának megfelelően az inflációs és a növekedési számok elmaradnak az MNB most lefelé módosított prognózisaitól is, akkor a monetáris tanács akcióba lép - közölte a Capital Economics vezető londoni elemzője. Hozzátette: a cég nem várja a pénzügypolitika "drámai" mértékű további enyhítését, hiszen a monetáris kondíciók már most is rendkívül lazák, de a forintkötvények hozama a ház megítélése szerint még csökkenhet valamelyest.

A Capital Economics várakozása ugyanakkor az, hogy a jelenlegi 1,35 százalékos MNB-alapkamat még 2017 jelentős részében is érvényben marad.

 A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana szintén azt a véleményét emelte ki a kamatdöntő ülésről és annak közleményéről adott kedd esti értékelésében, hogy az MNB új inflációs előrejelzésére is lefelé mutató kockázatok hatnak.

A Morgan Stanley saját prognózisa - elsősorban a várakozástól elmaradó novemberi magyarországi infláció és az olajárak újabb esése nyomán - 2016-ra mindössze 1,4 százalékos átlagos magyar inflációt valószínűsít.

Pasquale Diana szerint is bizonytalan egyelőre, hogy az MNB által vizsgált "potenciálisan alkalmazható eszközök" mit jelenthetnek. A közgazdász szerint ugyanakkor a közleményben szereplő utalás a hosszú távú hozamokra erőteljesen arra vall, hogy az MNB a hozamgörbe laposabbá válását szeretné elérni, egyebek mellett tovább csökkentve például azt a likviditástömeget, amelyet a bankok a kéthetes jegybanki betéti eszközben tárolhatnak, vagy ismét módosítva a likviditásfedezeti követelményt (LCR).

A Morgan Stanley vezető elemzője szerint a monetáris tanács keddi közleményében szereplő egyértelmű elkötelezettség a jelenlegi alapkamat hosszas szinten tartása mellett kockázatot jelent a cég azon jelenleg érvényes előrejelzésére, amely szerint az MNB 2016 második negyedévében 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát. A ház főközgazdásza szerint azonban a valós kérdés már nem is az alapkamat, hanem az, hogy az MNB milyen eszközöket vet be a hozamok csökkentésére, és - ideális esetben - a hitelellátás ezzel egyidejű bővítésére.

A keddi közlemény erőteljesen arra vall, hogy "valami készül", és az MNB akár már 2016 első negyedében is bejelentheti, hogy milyen intézkedéseket tervez - fogalmazott a Morgan Stanley londoni elemzője.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza, Nicolaie Alexandru-Chidesciuc kedd esti értékelésében közölte, hogy a ház továbbra is az MNB kamatcsökkentési ciklusának újrakezdésével számol márciustól, és azt várja, hogy a magyar jegybanki alapkamat 1,00 százalékra, vagy még alacsonyabbra csökken, utána pedig 2017 végéig ezen a szinten marad.

A JP Morgan elemzője is a vártnál kisebbnek tartja az MNB előrejelzéseinek módosítását. Közölte: a ház jövőre mindössze 1,3 százalékos átlagos inflációt vár Magyarországon. Ennek alapján jelentős tere van annak, hogy az MNB-t lefelé mutató inflációs meglepetések érjék, ahogy "2015-ben folyamatosan érték is ilyen meglepetések" - fogalmazott a JP Morgan közgazdásza.

Nicolaie Alexandru-Chidesciuc szerint ez valószínűleg okot ad az MNB-nek a monetáris kondíciók további enyhítésére, egyéb eszközök mellett az alapkamat csökkentésével is.