Újraszerződhetne bérlő és tulajdonos

Minden párt egyetért abban, nem helyes, hogy „az út egyik oldalán más a bérleti díj, mint a másikon”, de a díjak felülvizsgálatát lehetővé tévő szabályozást csak a kormány támogatja (Fotó: Hegedüs Róbert)

Megkezdte tegnap az Országgyűlés a földhaszonbérleti díjak felülvizsgálatával kapcsolatos vitát. Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy ezúttal a polgári törvénykönyvben a szerződésátruházásra vonatkozó szabályozást pontosítanák, mivel korábban az ellenzék leszavazta a földtörvény módosításával kapcsolatos kétharmados passzusokat, így más módon próbál a kormány rendet tenni a haszonbérletek körül. Győrffy a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy ígéretet tett a gazdatársadalomnak, hogy megoldja az aránytalan földhaszonbérleti díjak kérdését.

Javaslata szerint ha egy ingatlannak új tulajdonosa lesz, megszűnik a régi tulajdonos és a bérlő közötti szerződés, és egy új jön létre az új tulajdonossal. A földforgalmi törvény változtatása pedig a legalább tízéves futamidejű, már öt éve érvényben lévő szerződések esetében adna lehetőséget a bérleti díj megváltoztatására. Ha bármelyik fél úgy véli, a bérleti díj összege nem felel meg a piaci viszonyoknak, felkereshet egy igazságügyi szakértőt. Amennyiben a tőle kapott érték – amely a szokásos piaci ár lehetne – legalább húsz százalékban eltér a szerződés szerinti összegtől, akkor felfelé és lefelé is módosítani lehetne a szerződéses összeget. A szerződőnek három lehetősége lenne: kiléphet a szerződésből, elfogadhatja annak módosítását, vagy bírósághoz fordulhat a bérleti díj megállapításáért. Ha a bíróság által meghatározott összeg legalább húsz százalékban tér el az alkalmazott összegtől, azt érvényesíteni kell, vagy el lehet állni a szerződéstől.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról beszélt: a kormányoldal támogatja az előterjesztést, mivel nem helyes, hogy „az út egyik oldalán ötször akkora a bérleti díj, mint a másikon”.

Pócs János fideszes képviselő arról beszélt, a jelenlegi rendszer mindkét fél számára rossz. A haszonbérleti díjat olyan elemmé kell tenni, amely nem jelent versenyelőnyt vagy hátrányt egyeseknek, mivel a mezőgazdaságban sokkal több a bizonytalan tényező, mint a biztos, nemcsak az időjárás kiszámíthatatlan, de a területi és éghajlati adottságok is, ahogy a munkaerő hozzáférhetősége. Hozzátette: érthető, hogy az MSZP védi a koncot, azokat, akik kormányzásuk alatt a piaci ár harmadáért jutottak földhöz, de a Jobbik tiltakozása érthetetlen. Sallai R. Benedek LMP-s képviselővel kapcsolatban arra világított rá, hogy a gazdák politikai hovatartozástól függetlenül elhatárolódnak tőle.

Gőgös Zoltán szocialista képviselő válaszában kifejtette: nem támogatható egy olyan javaslat, amely a gazdák helyett a neppereknek kedvez. A Jobbik nevében Magyar Zoltán elismerte, nem tartják érvnek, hogy a fideszes vagy a szocialista kormányok loptak-e többet az állami gazdaságokból, és mindent megtesznek a területek állami tulajdonban tartásáért.


Idetartozik, hogy két területen is egyszerűbb lesz az állami földvásárláshoz igényelhető kölcsön felvétele. Az egyik változás szerint az elővásárlási jogával élni kívánó gazdáknak nem kell részt venniük az árverésen ahhoz, hogy hitelt igényelhessenek. Egy másik ésszerűsítés szerint a hitelfelvételnél annak a földművesnek is csak tíz százalék önerővel kell rendelkeznie, aki az árverezett föld használati jogával bíró mezőgazdasági vállalkozásnak legalább 25 százalékban tulajdonosa. A hitelt közvetítő Budapest Bank által kiadott hitelígérvény összege már meghaladta a 170 milliárd forintot. Az erről szóló rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben.

Egy másik újonnan megjelent rendelet szerint a kedvezőtlen időjárás miatt támogatásként igényelhetik vissza az MFB két agrárhitelprogramjában 2016. március 31-ig megkötött hitelszerződéssel rendelkező mezőgazdasági termelők a hitel megkötésével, fenntartásával kapcsolatban 2015. április 30-át követően esedékes költségeiket.