Három hét után tegnap kinyitottak a bankok Görögországban, de a tőkekorlátozások túlnyomó része érvényben maradt, és továbbra sincs kereskedés az értéktőzsdén.
A parketten megvárják a holnapi parlamenti szavazást, ahol a honatyáknak a megszorító csomaghoz szükséges törvények még hátralévő részét kell elfogadniuk. Eközben az általános forgalmi adó kulcsa egy sor termék esetében 13 százalékról 23 százalékra emelkedett.
Athén belvárosában kora reggel sorokban álltak az emberek a bankfiókok előtt, hogy el tudják intézni a sürgős ügyeiket. Mint ismert, a Ciprasz-kormány június 29-i hatállyal rendelte el a bankfiókok bezárását s vezetett be szigorú tőkekorlátozási szabályokat annak érdekében, hogy megfékezze a betétesek egyre erősödő pénzkivételi rohamát. A pénzforgalom korlátozása azonban jelentősen visszafogta a gazdaságot, lefagyasztotta a piaci szereplők működését. Ennek következtében – az MTI hírforrásainak kalkulációja szerint – a görög gazdaságot három hét alatt mintegy hárommilliárd euró veszteség érte.
A múlt heti sikeres parlamenti szavazás után, amikor az országgyűlés áldását adta a Görögországot támogató harmadik pénzügyi mentőcsomag elindításához szükséges törvények nagyobb részére, az EU tagállamai megközelítőleg 7,16 milliárd eurós áthidaló kölcsönt helyeztek kilátásba az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM). Ezt megtoldva, az Európai Központi Bank (EKB) pedig 900 millió euróval felemelte a görög bankok sürgősségi likviditási támogatásának keretösszegét. Ezen feltételek mellett az athéni kormány szombaton már engedélyezhette, hogy a bankok újra kinyissanak, és kissé rugalmasabbá tette a készpénzfelvételi szabályokat. Maradt ugyan a napi hatvan eurós készpénzfelvételi limit, de lehetővé tették az összevonást, és heti szinten 420 euróban határozták meg a felvehető készpénz összegét. A görögök immár használhatják a hitelkártyái-kat külföldön is.
Eközben Athén tegnap megkezdte az EKB-val szemben esedékessé vált hitelrészlet, valamint a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) járó törlesztési hátralék kifizetését. Az euróövezeti jegybank lejáró államkötvényeiért Görögországnak 3,5 milliárd euró tőkét és 700 millió euró kamatot kellett visszautalnia. Az IMF-nek pedig két részlettel tartoztak Cipraszék: június 30-án egy nagyjából 1,6 milliárd eurós, július 13-án pedig egy 456 millió eurós fizetési kötelezettségnek nem tettek eleget.
Hónapok óta először a héten ismét Athénba látogatnak az EKB, az IMF és az Európai Bizottság szakértői, hogy felmérjék a görög gazdaság állapotát. Kiemelten fontos a holnapi nap, akkor ugyanis – várhatóan ismét késő este – a görög törvényhozásnak meg kell szavaznia a megszorító csomaghoz szükséges jogszabályok még hátralévő részét. Jóvá kell hagyni a polgári perrendtartástól szóló új törvényt, valamint át kell ültetni a görög jogrendbe a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet is.
Csődközelbe juthat Horvátország is
Az államháztartás hiányának robbanásszerű növekedése miatt könnyen csődközelbe juthat Horvátország – állítják horvát gazdasági elemzők. Nemrég a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet is leminősítette Horvátország államadós-besorolásának kilátásait stabilról negatívra. Ezzel Görögország után Horvátország lett a második legkockázatosabb állam az Európai Unióban.
