Újabb szabadkereskedelmi paktum

A paktum fontos szerepet kaphat a tengeri kereskedelemben (Fotó: Reuters - Phil Noble)

Japán és az Európai Unió képviselői igyekeznek mielőbb aláírni a szigetország és a közösség közötti szabadkereskedelmi megállapodást – közölték japán kormányzati források. A hírek szerint Tokió elsősorban az elektronikus berendezésekre, gépkocsikra és gépkocsi-alkatrészekre vonatkozó importvámok mérséklését szeretné elérni. Cserébe megkönnyítené az uniós társaságok részvételét a japán közbeszerzési eljárásokban. Az euró­pai fél leginkább a mezőgazdasági termékekre kivetett vámok eltörlését igényli, s a hírek külön kiemelik a bort, a sajtot és a sertéshúst.

Az egyezmény mindenképpen élénkítené a két partner közti kereskedelmi kapcsolatokat, amelyek már eddig is jelentősek voltak. Az Európai Bizottság adatai szerint Japán az unió második legnagyobb ázsiai kereskedelmi partnere, és az egyik legnagyobb beruházó Európában. A kereskedelem nagy részét mindkét irányba az elektromos berendezések, a gépkocsik, a gépkocsi-alkatrészek és a gyógyászati segédeszközök teszik ki. A statisztika szerint a két fél közti kereskedelem enyhén csökkent ugyan az elmúlt években, de még mindig évi százmil­liárd euró felett van.

Az európai mezőgazdaság számára akár új piacot is jelenthetne Japán. Kuragane Kei Japán-szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a csendes-óceáni országok termékei­hez képest kis mértékben kerülnek forgalomba Japánban az európai mezőgazdasági termékek. A szigetországgal kapcsolatos élelmiszer-kereskedelemben fontos szerepet játszhat, hogy az nem elutasító a génmódosított élelmiszerekkel (GMO) szemben. A szakértő szerint Japánba bevihető, ott forgalmazható és előállítható olyan génmódosított termék, amely tudományos vizsgálatok alapján biztonságosnak bizonyult.

Az aláírást a források szerint Japán sietteti, és az Európai Bizottságnak – az amerikai és kanadai szabadkereskedelmi egyezmény körüli tevékenységét látva – vélhetően nem lesz ellene kifogása. A japán sietség oka, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök pár hete bejelentette: az Egyesült Államok nem vesz részt Csendes-óceáni Partnerségben (TPP). Erre Abe Sindzó japán kormányfő úgy reagált: az egyezménynek nincs értelme az amerikai fél nélkül. Japán tehát erős szabadkereskedelmi partner nélkül marad, s ez gyengíti a Kína ellensúlyozására törekvő politikáját. Pedig fontos politikai kérdés, hogy Japán miként folytatja a kínai gazdasággal szembeni versenyt, és hogyan tartja fenn a vezető szerepét a csendes-óceá­ni külkereskedelemben és a jövőbeni gazdasági integráció folyamatában – vélekedett Kuragane Kei.

Érdekes lehet még, hogy a japán és az európai közvélemény hogyan viszonyul majd az aláíráshoz. Az Euró­pai Unió több városában váltott ki tiltakozást, többször sok tízezres tüntetéseket, az Egyesült Államokkal megkötendő és a Kanadával megkötött szabadkereskedelmi egyezmény. Japánnak a december elején ratifikált TPP vonatkozásában vannak tapasztalatai. Kuragana Kei úgy fogalmazott, a közvélemény megosztott a szigetországban a TPP kapcsán. A Yomiuri japán napilap novemberben végzett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 43 százaléka támogatja, 39 százaléka pedig ellenzi azt. Pedig a TPP-nél a távol-keleti állam még a magánál gyengébb gazdaságokkal fűzné szorosabbra a kereskedelmét, nem pedig a legnagyobb gazdasággal, az Európai Unióval.

A hírforrások biztosra veszik a tárgyalások további előre haladását: amennyiben az egyeztetések eredményesek lesznek, mielőbb Japánban személyesen is találkozik Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos és Kisida Fumio japán külügyminiszter.

Mindezt bizonyítja, hogy telefonon tárgyalt december utolsó napjaiban – mint a The Japan Times írta – a két szakértő. Abban is megegyeztek, az aláírás előkészítése most már olyan stádiumban van, hogy kár lenne veszni hagyni az eddigi munkát, és mi­előbb pecsét kerülhetne a szabadkereskedelmi aktára.