Tovább bővült februárban is a turizmus. A négy- és háromcsillagos szállodák a legkeresettebbek, de bővült a forgalom a panzióknál, a szobát kiadóknál és a közösségi megosztás alapú szálláskiadások esetében is.
Februárban újra rekordszintű eredményt produkált az idegenforgalom Magyarországon, és ismét a belföldi turizmus volt a fő húzóerő – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva. Guller Zoltán kiemelte: vélhetően eddigi legjobb februárját zárta az ágazat, azzal együtt, hogy az év eleje nem számít kiemelt időszaknak a turizmusban. Különösen örvendetesnek nevezte a belföldi vendégek és vendégéjszakák számának két számjegyű növekedését. Szerinte látható, hogy az embereknek van pénzük, és szívesen ismernek meg új helyeket belföldön – fogalmazott, hozzátéve: ehhez az MTÜ belföldi forgalomélénkítő kampánya is hozzájárult. Guller Zoltán szerint kiemelkedő volt a német, a francia és az olasz turisták számának növekedése, de 25 százalékkal bővült az izraeli vendégek száma is. Jelezte, az új járatnyitások hatására májustól jelentős növekedésre számít az amerikai vendégek számában is.
A KSH tegnap közzétett adatai szerint februárban a külföldi vendégek száma 6,4, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 7,4 százalékkal emelkedett, a belföldi vendégeké 10,4, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 10,7 százalékkal nőtt. Összességében 8,5 százalékkal több vendég kilenc százalékkal több éjszakát töltött el a szálláshelyeken, a szállodák szobakihasználtsága 3,1 százalékponttal 50,9 százalékra erősödött. A szálláshelyek folyó áron számolt bruttó árbevétele 11,9 százalékkal 25,9 milliárd forintra nőtt, ezen belül a szállásdíjbevétel 11,2 százalékkal 13,7 milliárd forintra, a vendéglátás bevétele 24,8 százalékkal 6,6 milliárd forintra emelkedett. A szállodai szobák bruttó átlagára egy év alatt alig 1,6 százalékkal, átlagosan 16 340 forintra nőtt, az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel egy év alatt 8,1 százalékkal emelkedett és 8300 forint lett átlagosan, míg a szállodák összes bevétele egy szobára vetítve meghaladta a 15 700 forintot, és 8,8 százalékkal volt több a tavaly februárinál. Széchenyi Pihenőkártyával a kártyatulajdonosok 9,9 százalékkal többet, több mint 1,039 milliárd forintot költöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A Szép-kártyával 1701 szálláshelyen, köztük 779 szállodában fizethettek a vendégek – jelezte a KSH.
Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a szállodák szempontjából klasszikusan nehezen értékesíthető hónap a február, ezért is kiemelkedő eredmény a februári kilencszázalékos vendégforgalom–növekedés és az, hogy ezen belül a belföldi vendégek száma meghaladta a tíz százalékot. Érdekesnek nevezte még, hogy a belföldi utazók viszonylatában 17 százalékkal emelkedett a fővárosi vendégéjszakák száma, ami jelzi a trendet, amely szerint egyre több hazai pár jön Budapestre hosszú hétvégére, megtekinteni a kulturális értékeket, gasztronómiai kínálatot, és felkeresik a fürdőket. Az év során még több hosszú hétvége vár a kikapcsolódni vágyókra, ezekkel összefüggésben a szakma összességében öt-tíz százalékos forgalomnövekedéssel számol a napok számát arányosan figyelembe véve, az átlagos hétvégékhez képest.
Azon kérdésünkre, hogy milyen típusú szálláshelyek voltak a legnépszerűbbek az utóbbi hónapokban, azt mondta, továbbra is a négy- és háromcsillagos szállodák a legkeresettebbek, de bővült a forgalom a panzióknál, a szobát kiadóknál és a közösségi megosztás alapú szálláskiadások esetében is. Pozitív meglepetésnek nevezte, hogy közel 13 százalékkal bővült a forgalom a Balaton környékén, szerinte ebből látszik, hogy a téli szezon is kihasználható, egész évessé kell fejleszteni a balatoni turizmust.
Az idei szezon előtti várakozásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, forgalombővülést várnak mind belföldről, mind külföldről, míg a belföldi turizmus a vidéki szállodákban eredményezhet bővülést, a külföldi elsősorban a Balatonnál és Budapesten realizálódhat. Azon kérdésünkre, hogy valójában mekkora vonzereje van annak a gyakran hallható ténynek, hogy Magyarország biztonságos ország, azt mondta, az ár–érték arány és a megfelelő szolgáltatások, élménykínálat megléte mellett ma már elvitathatatlan fontossággal bír az elmúlt években felértékelődött biztonság. Ez mind Budapest, mind a vidék esetében pozitívan befolyásolja a vendégek foglalási magatartását, úticél-választását – hangsúlyozta.
Nagyobb átláthatóság a szálláshelyek között
A tervek szerint 2019 januárjában indul a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ tesztüzemben, a felhőalapú szolgáltatást nyújtó informatikai rendszerre statisztikai adataikat tölthetik majd fel a szálláshely-szolgáltatók – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel tegnap. Az adatkommunikációs rendszerhez minden magyarországi szálláshelynek csatlakoznia kell. A szoftver kifejlesztése elkezdődött, a meghatározó ágazati érdekképviseletekkel a bevezetésről szóló egyeztetés folyamatos. A szoftver bevezetésével az MTÜ minden Magyarországon működő kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakáról naprakész statisztikai és forgalmi adatokkal rendelkezik majd, a vállalkozások adminisztrációs terhei csökkennek, és az ágazat fehérítéséhez is hozzájárul – írták. A létrehozandó központhoz hasonló rendszer két éve már működik Horvátországban. A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás szerint a szükséges szálláshely-kezelő szoftvert az MTÜ térítésmentesen adja a szálláshelyként legfeljebb hat szobát tizenkét férőhellyel hasznosító szolgáltatóknak. Szintén tegnapi hír, hogy ezzel párhuzamosan a turisztikai szállásadókat még az idén arra kötelezhetik, hogy a NAV-hoz bekötött online kasszát helyezzenek üzembe – értesült a 24.hu. A szabály alól az Airbnb-lakások sem kapnak felmentést, a kempingeknek és a magánszállásoknak is be kell kötniük magukat a NAV-hoz. A turisztikai vállalkozásokat várhatóan a szálláshelyek áfájának öt százalékra csökkentésével kompenzálnák. (MOA)
