Újabb családbarát támogatásokat léptetnek életbe

A jelenlegi 27 százalékról öt százalékra csökkentette tegnap az Országgyűlés új építésű lakóingatlanok forgalmi adóját a 2016 és 2019 közötti négy évre. Ettől a kabinet a lakáspiac élénkítését, a gazdasági növekedés fellendítését, a foglalkoztatás bővülését, valamint az otthonteremtés esélyének javulását várja. „Minden magyar család minél olcsóbban jusson saját lakáshoz” – mondta Rogán Antal miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke expozéjában. Hangsúlyozta, ha valaki saját maga építkezik, akkor a kormány külön intézkedéssel biztosítja – az építkezés során keletkezett számlák esetében – az áfa visszaigényelhetőségét házanként, maximum ötmillió forintig. Arról is szólt, a kormány a lengyelek modelljét vette alapul, náluk a leginkább családarát az építési és az ehhez kapcsolódó adórendszer. Kifejtette, Magyarországon a lakásépítés csökkenése 2004 óta figyelhető meg, amikor a szocialista–szabad demokrata kormány kivezette a kedvezményes lakáshiteleket. Véleménye szerint ez végzetes hibának, óriási tévedésnek bizonyult.

A képviselők 154 igen szavazattal, nyolc nem ellenében és hét tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát. Ami a részleteket illeti: a csökkentett áfakulcs a jövő év első napjától az olyan lakásokra vonatkozik, amelyek hasznos alapterülete nem haladja meg a százötven négyzetmétert, továbbá az olyan családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb háromszáz négyzetméter. Az áfaszabályok értelmében újnak tekinthetők azok a már elkészült ingatlanok is, amelyek használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

A legfeljebb háromszáz négyzetméter összes hasznos alapterületű új családi ház építésekor építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett bejelentés, vagyis illetéket és igazgatási szolgáltatási díjat sem kell fizetni.

Több ponton is módosította az Országgyűlés az építőipari lánctartozások felszámolására létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet tevékenységére vonatkozó szabályozást 156 igen, 29 nem szavazattal, hat tartózkodás mellett. A szakmai szervezetek üdvözölték a döntést, amelytől a lánctartozások csökkenését, az építőipar felpörgését, a tisztességesebb szolgáltatást várják.

Elfogadták az új „Quaestor-törvényt” is. Az Alkotmánybíróság észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtattak. A képviselők 154 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 11 LMP-s és független képviselőktől származó nem ellenében, valamint 31 MSZP-s, illetve független képviselői tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter kárrendezési javaslatait. A törvény a cégcsoporton belüli kötvénykibocsátások miatti károkozás esetén ír elő kárrendezési kötelezettséget, de a kárrendezés kiterjed azokra az ügyletekre is, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata nem saját kötvény vásárlására irányult, de értékpapírszámláján ilyen kötvényt írtak jóvá. Emellett azon károsultak is jogosultak a kárrendezésre, akik értékpapírszámláján a cégcsoport kötvénye van, de az értékpapírszámla vezetője már nem a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató.

A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie.
A bankadó csökkentéséről is döntött a parlament, az új számítás 2016. január 1-jétől hatályos. A kormány a bankok hitelezési aktivitásának növekedésére számít ezzel. A bankadó alapja jövőre az adott pénzintézet 2009. évi korrigált mérlegfőösszege, az adó felső kulcsa pedig további hét bázisponttal csökken, így az eddigi 0,31 százalékos terv helyett 0,24 százalék lesz. Az alsó kulcs változatlan marad, ötvenmilliárd forintig 0,15 százalék. A javaslatot 127 igen, 27 nem szavazattal, negyven tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A képviselők elfogadták a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények módosítását is 135 igen, egy nem szavazattal, 59 tartózkodás mellett. Új szolgáltatási formaként határozták meg az ütemezett pénzkivonást. Rögzítették: az egészség- és önsegélyező pénztár vagy egyesüléssel jön létre, vagy alapszabály-módosítással az egészség- vagy önsegélyező pénztár felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait. A jogszabály lehetővé teszi, hogy meghatározott időszakonként a pénztárak a nem fizető tagok számlájáról a hozam terhére levonhatják költségeiket. A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a pénztártag több portfóliót választhasson.

Az országgyűlés legfontosabb határozatai

- Quaestor: Elfogadták a hozamokkal, önrésszel csökkentett kártalanítást
- Döntöttek arról, hogy a lakásépítés áfája 27-ről öt százalékra csökken
- Határoztak a bankadó felső kulcsának 0,24 százalékra csökkentéséről
- A főváros a közösségi közlekedésre is fordíthat az iparűzési adóból