Új szakképzési irányok

Magyarországon legtöbben még mindig a hagyományos gimnáziumokat részesítik előnyben, holott a volt szakközépiskolák lehetnének a mérnökképzés előszobái

Gazdaság
  • 2017.11.28. - 03:47

Az elkerülhetetlen digitális változások a munkaerőpiacon új típusú képzéseket és kompetenciákat igényelnek. A szakképzést és a felnőttoktatást ehhez igazodva kell átalakítani.

szakkozep
Az Európai Szakképzési Hét a duális képzésben rejlő lehetőségekre is rávilágított (Fotó: Hegedüs Róbert)

A munkaerőpiac igényeinek megfelelően kell megújulni az oktatásnak, ezen belül a szakképzésnek és a felnőttoktatásnak, hogy az oktatási rendszer ki tudja alakítani a vállalatok által elvárt kompetenciákat – mondta Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az Európai Szakképzési Hét záró rendezvényén tegnap. A Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum által szervezett eseményen a helyettes államtitkár rámutatott, hogy Magyarországon a tizenöt évnél idősebbek közül hárommilióan nem rendelkeznek digitális alaptudással sem. Őket a digitális leszakadás fenyegeti, ezért elsődleges feladat ezen kompetenciák átadása számukra. Mint mondta, a kormány ezért hozott létre egy csomagot, amelynek része egyebek mellett a Digitális Jólét Program és a Digitális Oktatási Stratégia is. Pölöskei Gáborné rámutatott, a szakképzésben a kormány és a szakképző intézmények is a digitális tartalmak fejlesztésére, a digitális oktatás és tanulási környezet kialakítására törekszenek.

Kiemelte, a pedagógusoknak lehetőséget kell teremteni, hogy az új elvárásokat alapkészség szintjén el tudják sajátíttatni a diákokkal. Szerinte át kell alakítani az oktatás módszertanát, mert kérdéses, hogy a jelenleg leginkább elterjedt frontális oktatás képes-e a munkaadók által meghatározott új típusú kompetenciák, a kreativitás, együttgondolkodás, csapatmunka, kommunikációs készség, döntési képesség kifejlesztésére. Feladatként jelölte meg ugyanakkor a szakgimnáziumi rendszer vonzóbbá tételét annak érdekében, hogy ez legyen a mérnökképzés előszobája. Ez azért különösen fontos, mivel a gimnáziumi tananyag önmagában kevés ahhoz, hogy valaki megállja a helyét a munkaerőpiacon, itthon viszont mégis a gimnáziumi képzést választják legtöbben. Pölöskei Gáborné a szakképzés átalakítását célzó törvényjavaslat elemei közül a kötelező vállalati gyakorlat előírását, a duális képzés erősítését és a rugalmasabb felnőttoktatás kialakítását, valamint az ágazati készség tanácsok felállítását említette.

Az Európai Szakképzési Hét rendezvény keretében 270 hazai program várta az érdeklődőket. Bús Balázs (Fidesz–KDNP), Óbuda-Békásmegyer polgármestere a rendezvényen hangsúlyozta: a korszerű digitális ismeretek, a robotika minél szélesebb körű oktatása és a még mindig hiányszakmának számító informatikusképzés erősítése a kulcsa Magyarország versenyképessége növelésének. Szerinte fontosak a felnőttképzési programok, amelyek az idősebbeket is hozzásegítik az online világ ismeretéhez.

Reklám