Várhatóan csökkennek 2020 után a vissza nem térítendő uniós források. Helyette egyre nagyobb szerep juthat a visszatérítendő támogatásoknak – állítja Bernáth Tamás, a fejlesztési bank elnöke.
Az a felhasználási tempó, amelyet az uniós források egészét tekintve Magyarország teljesít, különösen igaz a visszatérítendő támogatások körére. Olyan gyorsasággal folyik a visszatérítendő források hasznosítása, hogy 2018-ra kihelyezésük teljes egészében megvalósulhat – jelezte Bernáth Tamás a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója minap egy konferencián. Elmondta: önmagában ez is nagy eredmény, különösen a többi visegrádi országgal összehasonlítva, amelyek még el sem kezdték e támogatások elosztását.
Beszámolt arról, hogy a vissza nem térítendő támogatásokból tizennégyféle „terméket” kínálnak, amelyet eddig ötezerhatszáz vállalkozás igényelt meg, ezeregyszáz céggel pedig már le is szerződtek. Mint mondta, bár idén kezdték el az értékesítést, a támogatási keret közel fele már el is fogyott. Tizennégy termékük közül többnél már kimerült a forrás vagy a túlzott érdeklődés miatt felfüggesztették a pályázatot, ezért az unióval egyeztetnek arról, hogy a kevésbé keresett termékek keretéből csoportosíthassanak át oda. Jelentős feladatai között említette, hogy piacra visznek egy teljesen új terméket, a lakossági energiahatékonysági hitelt, összesen száztizenötmilliárd forint értékben.
Az elnök figyelmeztetett, ha az, hogy az uniós források ilyen tempóban kerülnek át a gazdaságba, az azt is jelenti, hogy a GDP-arányú beérkező támogatások lefelé mutató trendet követnek majd a jövőben. Jelezte, az idei konvergenciaprogram szerint előbb-utóbb eljutunk odáig, hogy csupán a GDP alig egy százalékával megegyező forrás érkezhet majd az unióból hazánkba, ha így lesz, akkor más megoldásokat is keresni kell – vélekedett. Erről szól az MFB ötlete, a kormány által idén tavasszal elfogadott ötéves stratégia – tette hozzá az elnök.
Szerinte van egy olyan fejlesztési banki szerep, amely arról szól, hogy oda kell fejlesztést, tőkét és garanciát juttatni, ahová a kereskedelmi banki rendszer nem ér el a piacon. Ezért az MFB azon dolgozik, hogy mikrohitel méretben és a nemzetgazdasági jelentőségű, stratégiai projekteknek is nyújthassanak megoldásokat. Felmérésük szerint csak a kisvállalkozásoknál kilencszázmilliárdnyi finanszírozási igényről van szó, amely komoly nagyságrend. Az elnök szólt a nemzetközi kooperációs lehetőségekről, amelyben szerinte komoly potenciál rejlik, különösen Kína és a többi visegrádi ország viszonylatában. Elmondta azt is, hogy jelentős uniós források várnak még arra, hogy megfelelő magyar projektekhez rendeljék. Példaként említette a Juncker-tervnek nevezett huszonötmilliárd eurós keretű Európai Stratégiai Beruházási Alap beruházásösztönző intézkedéscsomagját, amelynek felhasználása ezután indulhat.
Ha érzékelhető, azaz 0,6-4,5 százalékos növekedést szeretne elérni az MFB-csoport, ahhoz mintegy négyszázmilliárdnyi többletforrást kell eljuttatni a gazdaságba – vélekedett a szakember. Mint mondta, a számításban szerepelnek a már említett uniós és a saját források is. Arra a gyakran elhangzó kritikára, amely szerint anticiklikus gazdaságpolitika kellene, és nem érdemes fűteni az erős magyar gazdasági növekedést, azt mondta, ha az unió növekedését a jelenlegi egy százalékponttal haladjuk meg évente, akkor száztizennégy év alatt érhetjük el az európai átlagot. Ha ezt szeretnénk felgyorsítani, további egy-két százalékot hozzá kell tenni a növekedéshez.
