Gazdaság
Túltermelés pulykahúsból
Magyar szárnyasok dél-afrikai asztalokon
Nem panaszkodhattak a pulykatenyésztők sem tavaly, sem tavalyelőtt. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: 2014 és 2015 is határozottan jó év volt a hazai pulykatenyésztőknek. Tavalyelőtt madárinfluenza-járvány tört ki az Egyesült Államokban, 2015-ben ez már kétszázalékos termeléskiesést jelentett a tengerentúlon, ami szám szerint hétmillió pulyka.
A kereslet növekedése miatt az árak megugrottak, az élő állat kilónkénti felvásárlási ára súrolta a négyszáz forintot.Több európai ország növelte a termelést emiatt, például a tavaly több mint 52 millió pulykát levágó Németország, vagy a csaknem 50 milliót feldolgozó Franciaország is, s ez hatmilliós többletet eredményezett. Ugyanakkor az Egyesült Államok hat százalékkal növelte a termelést, ami 21 millió pulykát jelent, így az összesen 27 milliós túlkínálat lejjebb nyomta az árakat, s jelenleg az élő állat kilónkénti felvásárlási ára 380 forint körül alakul. Ugyanakkor öröm, hogy az állattenyésztési költségek 60-70 százalékát adó takarmányárak, például a rekord kukoricatermés miatt, mérséklődtek.
A BTT elnök-igazgatója, aki a pulykaszövetség titkári teendőit is ellátja, hozzáfűzte: Magyarországon 8,6 millió telepített pulyka van, ebből 700-800 ezret élő állatként szállítanak külföldre, elsősorban németországi, lengyelországi vágóhidakra, a többit itthon dolgozzák fel. Évente 93-96 ezer tonna élő állatot vásárolnak fel cégek, ebből a szarvasi Gallicoop több mint 40 ezret, a kecskeméti Gallifood pedig csaknem 32 ezret. Az itthon vágott friss pulykahús és a feldolgozott termékek 30-35 százalékát exportálják Ausztriába, Németországba, Olaszországba, s jut ebből Romániába, Ukrajnába, sőt Dél-Afrikába, Japánba és Kínába is.
Csorbai Attila megjegyezte: az utolsó negyedév erős az ágazatban, ez köszönhető a hálaadás napjának is, amelyet november negyedik csütörtökjén tartanak az Egyesült Államokban, ahol pulykasült nélkül nincs is ünnep. Karácsonykor is megugrik a fogyasztás, az Egyesült Királyságban például egyetlen naphoz kötődik az ottani pulykafogyasztás 60-70 százaléka.
Itthon fejenként, évente 5-5,5 kilogramm pulykát fogyasztunk, míg az Egyesült Államokban 8,5 kilót. A BTT elnök-igazgatója megjegyezte: volt olyan év, a 2004-es, amikor Magyarországon fejenként hét kiló pulyka fogyott. Akkoriban jelentek meg a kényelmi konyha első termékei, például a panírozott, sajttal töltött pulykamell.
Csorbai kitért arra is, hogy a madárinfluenza az emberre nem veszélyes, ám jelentős baromfiállomány hullhat el. Ez nemcsak nálunk gond most, hanem Ausztriában és Németországban is. A fertőzést hurcoló madarak vándorlási időszaka december közepén, végén zárul majd le.
A BTT igazgatója szerint az, hogy a baromfihús, így a pulyka jövő januártól bekerül az ötszázalékos áfakörbe, csökkenti az árakat, és növeli majd a fogyasztást itthon. Úgy vélekedett: hosszabb távon ismét elérhető a fejenkénti hét kilogrammos pulykafogyasztás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pulykahús egészséges, a mellfiléje például a legalacsonyabb zsírtartalmú hús, s míg a mell fehér hús, a comb vörös hús, ráadásul semleges ízvilága miatt könnyen megbolondítható fűszerekkel.
A kereslet növekedése miatt az árak megugrottak, az élő állat kilónkénti felvásárlási ára súrolta a négyszáz forintot.Több európai ország növelte a termelést emiatt, például a tavaly több mint 52 millió pulykát levágó Németország, vagy a csaknem 50 milliót feldolgozó Franciaország is, s ez hatmilliós többletet eredményezett. Ugyanakkor az Egyesült Államok hat százalékkal növelte a termelést, ami 21 millió pulykát jelent, így az összesen 27 milliós túlkínálat lejjebb nyomta az árakat, s jelenleg az élő állat kilónkénti felvásárlási ára 380 forint körül alakul. Ugyanakkor öröm, hogy az állattenyésztési költségek 60-70 százalékát adó takarmányárak, például a rekord kukoricatermés miatt, mérséklődtek.
A BTT elnök-igazgatója, aki a pulykaszövetség titkári teendőit is ellátja, hozzáfűzte: Magyarországon 8,6 millió telepített pulyka van, ebből 700-800 ezret élő állatként szállítanak külföldre, elsősorban németországi, lengyelországi vágóhidakra, a többit itthon dolgozzák fel. Évente 93-96 ezer tonna élő állatot vásárolnak fel cégek, ebből a szarvasi Gallicoop több mint 40 ezret, a kecskeméti Gallifood pedig csaknem 32 ezret. Az itthon vágott friss pulykahús és a feldolgozott termékek 30-35 százalékát exportálják Ausztriába, Németországba, Olaszországba, s jut ebből Romániába, Ukrajnába, sőt Dél-Afrikába, Japánba és Kínába is.
Csorbai Attila megjegyezte: az utolsó negyedév erős az ágazatban, ez köszönhető a hálaadás napjának is, amelyet november negyedik csütörtökjén tartanak az Egyesült Államokban, ahol pulykasült nélkül nincs is ünnep. Karácsonykor is megugrik a fogyasztás, az Egyesült Királyságban például egyetlen naphoz kötődik az ottani pulykafogyasztás 60-70 százaléka.
Itthon fejenként, évente 5-5,5 kilogramm pulykát fogyasztunk, míg az Egyesült Államokban 8,5 kilót. A BTT elnök-igazgatója megjegyezte: volt olyan év, a 2004-es, amikor Magyarországon fejenként hét kiló pulyka fogyott. Akkoriban jelentek meg a kényelmi konyha első termékei, például a panírozott, sajttal töltött pulykamell.
Csorbai kitért arra is, hogy a madárinfluenza az emberre nem veszélyes, ám jelentős baromfiállomány hullhat el. Ez nemcsak nálunk gond most, hanem Ausztriában és Németországban is. A fertőzést hurcoló madarak vándorlási időszaka december közepén, végén zárul majd le.
A BTT igazgatója szerint az, hogy a baromfihús, így a pulyka jövő januártól bekerül az ötszázalékos áfakörbe, csökkenti az árakat, és növeli majd a fogyasztást itthon. Úgy vélekedett: hosszabb távon ismét elérhető a fejenkénti hét kilogrammos pulykafogyasztás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pulykahús egészséges, a mellfiléje például a legalacsonyabb zsírtartalmú hús, s míg a mell fehér hús, a comb vörös hús, ráadásul semleges ízvilága miatt könnyen megbolondítható fűszerekkel.