Tovább mérséklődhet az élelmiszerek áfája

Háromszázötven hektáron gazdálkodik a Nógrád megyei Szentén a Maszlik családi gazdaság. A birtok az elmúlt harminc év munkája révén kerekedett ki, a száz Holstein-fríz tehén pedig a tejipari vállalkozás alapját adja. Maszlik Zoltán elmondta: kezdetben eladták a megtermelt tejet feldolgozócégeknek, majd tizenöt környező településre már maguk szállították ki a nyers tejet, később a túrót is. Pályázati forrásból pár éve elkészült a feldolgozóüzem, ahol sajtok mellett joghurt is készül, amelybe környékbeli gazdáktól felvásárolt gyümölcs is kerül. Napjainkban már 25 budapesti üzletbe, étterembe is szállítanak.

Az élelmiszeripar Magyarországon a harmadik legnagyobb ipari szektor, a termelési érték eléri a 2600 milliárd forintot évente – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a szervezet szentei rendezvényén tegnap. Hozzáfűzte: ötezer élelmiszeripari vállalkozás működik az országban, tíz százalékuk nagyvállalat. Ezek adják a termelés 85, az export kilencven, a vagyon több mint nyolcvan, a foglalkoztatottak hetven százalékát.

A feldolgozott termékek aránya Magyarországon 2015-ben 69 százalék volt, az európai uniós átlag 79 százalék. A kamara célja a feldolgozott termékek arányának emelése, a belföldi forgalom növelése, ennek fontos eleme az élelmiszerek áfacsökkentése – húzta alá Győrffy Balázs.

A NAK alelnöke, Éder Tamás jelezte: szep-temberben összeül a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAK szakértőiből álló munkacsoport, hogy meghatározza, a jövőben milyen élelmiszerek áfája mérséklődhet a költségvetés teherbíró képességének tükrében. Hozzátette: a nagyvállalatok fejlesztésére rendelkezésre álló nemzeti forrásból eddig a megítélt támogatások harmadát, nyolcmilliárd forintot élelmiszeripari cégek kapták meg. A kamara fontosnak véli, hogy tagjai kellő szakmai tudással legyenek felvértezve, ezért ősszel konferenciasorozatot szerveznek az élelmiszeripar szereplőinek, illetve egynapos képzéseket indítottak mikro- és kisvállalkozásoknak például a sajt- és túrókészítés elsajátítására.

Kocsis Róbert, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója elmondta: együttműködnek a NAK-kal a képzésekben, az intézet is úgy látja: van igény arra, hogy a vállalkozások megismerjék a tejtermékek elkészítésének elméletét és gyakorlatát is. Az eddigi képzéseken például a gomolya, a rögös túró volt terítéken, az elkövetkezendőkben a sajtok jönnek, így az óvári vagy a lapka.