Júliusban az építőipari termelés volumene 22,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist, az épületek építése 15,1, az egyéb építményeké 32,4 százalékkal emelkedett - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A termelés éves növekedési üteme némileg lassult a júniusi 27,2, és a májusi 35,4 százalék után.
Az előző hónaphoz képest az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 2,1 százalékkal csökkent júliusban a júniusi 1,0 és a májusi 7,5 százalékos növekedés után.
Az épületek építésének növekedése júliusban is elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye, de a 15,1 százalékos növekedés mélyen elmarad az előző két hónap 26-27 százalékos mértékétől. Az egyéb építményeknél a termelés - az alacsony bázis mellett - az út-, vasút- és közműépítési munkák következtében bővült és nagyobb növekedést ért el az előző havi 29,6 százalékosnál.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállománya július végén 83,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 15,6, az egyéb építményeké 132,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 3,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 21,9 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 39,1 százalékkal nőtt. Az egyéb építmények esetében bekövetkezett növekedés vasútfejlesztésre, közmű- és útépítésekre kötött szerződések eredménye.
Idén január-júliusban az építőipari termelés volumene 26,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az épületek építése 22,8 százalékkal, az egyéb építményeké 34,2 százalékkal nőtt.
NGM: Folytatódhat a bővülés
Folytatódhat az építőipari termelés bővülése, a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek (CSOK) és a kedvezményes lakásáfának köszönhetően az ágazat keresleti és kínálati oldala is élénkülhet - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az építőipar júliusi adataira reagálva.
Az NGM hangsúlyozta, hogy a visegrádi államok júniusi és júliusi adataihoz viszonyítva a magyar építőipari termelés első féléves teljesítménye kimagasló, de a többi V4-országban is a fellendülés jelei mutatkoznak. A magyar építőipar termelése 2010 átlagához képest 8,6 százalékkal, 2014 átlagához viszonyítva pedig 2,6 százalékkal nőtt, ezzel régiós szinten is kiemelkedően teljesített - tették hozzá. A minisztérium kiemelte az uniós források és az állami beruházások szerepét a növekedésben. Az ágazat termelése a kormány elvárásainak megfelelően alakult és összhangban áll a 2017-2021-es Konvergencia Programban megfogalmazottakkal - áll a közleményben.
Az elemzők szerint még jobban felpöröghet az ágazat
A 20 százalékosnál nagyobb éves júliusi növekedés után még jobban felpöröghet az építőipar a következő hónapokban a megrendelések jelentős emelkedése és a tavalyi alacsony bázis miatt - így kommentálták piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal jelentését.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a friss adatokból látható növekedés várható volt. A bővülés részben a tavalyi alacsony bázisnak, valamint az EU-s forrásokból megvalósuló fejlesztések felfutásának köszönhető.
Az újonnan megkötött szerződések alakulását elemezve megjegyezte, hogy az épületépítésekre kötött új szerződések éves összevetésű csökkenésénél fontos tényező, hogy a volumen nagyon változékonyan alakult, az idén is több hónap volt, amikor negatív volt ez a mutató. Az is látható, hogy az épületépítések esetében az év elejétől az új szerződések volumene csaknem 30 százalékkal nőtt. Fontos, hogy egyre több korábbi megrendelés kerül az építkezési fázisba, így a fejlesztők egyelőre nem kötnek olyan volumenben újabb szerződéseket, mint korábban" - mondta Németh Dávid. Szerinte a következő hónapokban ismét gyorsuló növekedésre utaló számok jöhetnek az építőiparból, mert a bázisadatok alacsonyak.
Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy az építőipar további fellendülését a szerződésállomány növekedése is alátámasztja és ebben is további emelkedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a csok illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja. A lendület fenntartásához szükség lenne a kedvezmény időben történő meghosszabbítására, hiszen a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét.
Horváth András 2017 egészére 25 százalékot elérő növekedést vár az építőipar teljesítményében. Így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni a szektor, amint azt a negyedéves számok már alátámasztják. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak. Érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni képes mikro vállalkozásokat érinti.
