Folyamatosan csökken Magyarországon a munkanélküliség, az Európai Unió országai közül hazánkat már csak Németország és Csehország előzi meg. Egyre többen dolgoznak, főként a versenyszférában.
A rendszerváltozás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. Döntő részben a versenyszférában bővült a foglalkoztatás 2010 óta – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss munkaerőpiaci adataira reagálva. Cseresnyés Péter elmondta: hazánkban 4 millió 414 ezren dolgoztak tavaly szeptember–novemberben, s ez 705 ezerrel haladja meg a 2010-es adatot. A foglalkoztatási ráta 67,5 százalékra javult a 2010-es 54,6 százalékról, s ezzel Magyarország meghaladta az uniós átlagot – idézte az államtitkár szavait a távirati iroda. Cseresnyés kiemelte: a munkanélküliség továbbra is csökken, szeptember–novemberben 4,5 százalékon állt, az uniós rangsorban Magyarországot már csak Németország és Csehország előzi meg. A fiatalok, 15–24 évesek körében a munkanélküliség 11,8 százalékra, a 2010-es csaknem harminc százalékról, míg a foglalkoztatási ráta 29,2 százalékra emelkedett – fűzte hozzá.
A munkanélküliek száma 2016. szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest 76 ezer fővel, 208 ezerre csökkent. A KSH jelentése szerint azonos mértékű javulás mellett, a férfiakat némileg kisebb munkanélküliség jellemezte, mint a nőket. A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma egy év alatt 42 ezerrel, 110 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,7 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 34 ezer fővel 98 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,7 százalékponttal 4,6 százalékra mérséklődött. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,1 hónap, a munkanélküliek 46,3 százaléka legalább egy éve keres állást.
A 20–64 éves korcsoportban, ahol az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal, 72,5 százalékra nőtt. A foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,7, a nőknél 65,6 százalékos.
A javuló munkaerőpiaci mutatók az elmúlt években kialakult gazdasági környezetnek és hangsúlyosan a foglalkoztatáspolitika terén hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetők – szögezte le az államtitkár. Ezek közül külön említette a munkahelyvédelmi akciót, amely 920 ezer ember munkavállalását segítette elő, 2016-ban így 140-150 milliárd forint marad a munkaadóknál. Összességében, 2013 óta több mint 470 milliárd forint maradt a munkáltatóknál a hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatása nyomán. A 2016 februárjában bevezetett közfoglalkoztatásból versenyszférába program révén pedig 4400 ember lépett ki az elsődleges munkaerőpiacra eddig. Eredményes volt a lakhatási támogatás bevezetése is, amivel 6500 munkavállalón tudtak segíteni.
Az államtitkár szerint a munkaerőhiány nem veti vissza a beruházásokat az építőiparban, a szektor mindig megtalálta a szükséges munkaerőt.
Egyre több a munka a segélyek helyett
Egyre többen dolgoznak, s ez is azt mutatja, Magyarország erősödik - mondta Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján. A Fidesz–KDNP szerint éppen az ellenkezője zajlik, mint a baloldal 2002 és 2010 közötti kormányzása alatt, amikor megduplázták a munkanélküliséget – magyarázta Hollik. A politikus úgy fogalmazott: a baloldal munkahelyek létrehozása helyett segélyeket osztogatott, „s elhibázott politikája miatt nem érte meg dolgozni”. Hozzátette azt is, hogy a baloldal kormányzása idején kétszázezren veszítették el az állásukat. A 2010-es kormányváltás után azonban a kabinet azt a célt tűzte ki, hogy segély helyett minél több embernek munkát adjon, és mindenki azt érezze, megéri dolgozni – hangsúlyozta Hollik István. Megemlítette az intézkedéseik közül a munkavállalók és a munkaadók terheinek csökkentését, a munkahelyvédelmi akciót és a munkahelyteremtő beruházások támogatását.
