Tovább bővítenék a tejtermelést és a -fogyasztást is

Súlyos gondokat okoz a lassan enyhülő európai tejválság a hazai tejtermelőknek. Miközben a fogyasztók örülnek, hogy a friss tej áfája öt százalékra csökkent január elsejétől, a tejtermelők még mindig jócskán a 95-105 forint közötti önköltségi ár alatt kénytelenek itthon eladni a nyers tej kilóját, vagy külföldön, Olaszországban értékesítik, ahol viszont az önköltségi árhoz hozzájutnak. Mintegy harminc forintos támogatást adnak a nyers tej literére, az állam összességében 64 milliárd forinttal támogatta az ágazatot tavaly.

A Tej Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója, Harcz Zoltán korábban lapunknak elmondta: hatvanmilliárd forintnyi beruházásra lenne szükség a tejiparban, hogy kezeljék a piaci anomáliákat, és javítsák a versenyképességet. Hozzáfűzte: 2017-től magyar tejszállítmányok juthatnak el Kínába, később várhatóan vaj-, sajt- és joghurtkészítmények is.

Fazekas Sándor agrárminiszter december derekán úgy nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, hogy növelni kellene az itthoni, feldolgozott tejtermékek arányát. Külföldről ugyanis olyan ízesített joghurtok, sajtféleségek érkeznek, amelyeket technológiai fejlesztésekkel mi magunk is elő tudnánk állítani. Hozzátette: uniós szinten az egyik legjobban támogatott terület a tejágazat. Tejiparunknak plusz európai uniós forrásokat is sikerült szerezni.

Az Európai Unió (EU) tejtermelése 160 millió tonna, ebből Magyarországé 1,9 millió volt 2014-ben. Magyarországon a tejtermelés a mezőgazdasági kibocsátás 7,8 százalékát, az állati termékek előállításának 23,1 százalékát adta abban az évben – olvasható az agrártárca 2050-ig szóló élelmiszer-gazdasági stratégiájában. Tejelő tehénállományunk 2010 óta mutat növekedést, a tejtermelés és -felvásárlás emelkedése 2011-től figyelhető meg, de önellátási szintünk tejből és tejtermékekből 2005 óta nem éri el a száz százalékot (2012-ben 98,6 százalék).

A tejipari cégek 85 százaléka magyar tulajdonban van, 55 százalékuk termelői tulajdonossal vagy tulajdonosokkal rendelkezik. A magyar tejfeldolgozók értékesítésének döntő többsége jelenleg az alacsony hozzáadott értékű és alacsony jövedelmezőséget jelentő folyadéktejben jelenik meg. A hazai tejágazati szervezettség rendkívül alacsony, aránya csak 35 százalék, míg Európában a tejet 85 százalékos termelői összefogás vagy integráció keretében vásárolják fel.

A közép- és hosszú távú kilátások mind a nemzetközi piacon, mind az EU piacán kedvezőek. Előrejelzések szerint a fejlődő országok tejfogyasztása 2050-re 585 millió tonnára nő a 2002-es 222 millió tonnáról, a fejlett országok tejfogyasztása 2050-re 295 millió tonnára emelkedik a 2002-es 265 millióról. A tej és tejtermékek iránti fizetőképes kereslet tehát tartós marad. A nemzetközi piacon továbbra is a tejpor a legkeresettebb termék, de nő a kereslet a tejsavótermékek és a csecsemőtápszer iránt is. A dobozos tej kereskedelme intenzív marad az EU-n belül. A sajt és a túró, de különösen a savanyított tejtermékek uniós piacán továbbra is erős versennyel kell számolni – véli az agrártárca. A sajt esetében az EU kivitelének emelkedése lehetőséget teremthet a magyar termelés növelésére, elsősorban a belföldi piac egy részének visszaszerzésével. Egyébként a hazai tej- és tejtermékfogyasztás uniós összehasonlításban rendkívül alacsony (2014-ben az egy főre jutó éves tejfogyasztás 46,5 liter, a joghurt, kefir és tejföl fogyasztása 11,4 liter, a többi tejterméké pedig összesen 6,7 kilogramm volt).

Az egy tehénre jutó tejtermelés 2013-ban Magyarországon 6,9 ezer liter/év, az EU-ban legmagasabb szintet elérő Dániában 8,8 ezer liter/év volt. A tejhasznú tehenek termelési potenciáljának javításával és hatékonyabb takarmányozással a magyar fajlagos termelés is elérheti a 8,8 ezer liter/évet – olvasható az agrártárca stratégiájában. A hozamok növekedésével és a tejhasznú állomány húszszázalékos emelkedésével kalkulálva hosszú távon a tejtermelés Magyarországon évente elérheti a 2500 millió litert, sajtexportunk pedig 35 ezer tonnás szintet.

A Földművelésügyi Minisztérium szerint Magyarországon legalább 85 százalékra kellene emelkednie a termelői szövetkezés vagy integráció keretében felvásárolandó tejmennyiségnek. Ennek alacsony szintjét középtávon részben ellensúlyozza a tejtermelés magas szintű támogatása 2020-ig, de a támogatási rendszerektől függetlenül fenntartható termelési struktúrát kell létrehozni.

Tejtermékek esetében a feldolgozói márkák erősítése, az energiahatékonyság javítása és az értékesítési csatornák kiépítése mellett az exportképes, magas feldolgozottsági fok elérése jelent kiszámíthatóbb piacot, nagyobb jövedelmet a tejtermelők és feldolgozók számára. Az agrártárca szerint a termelési többletek kezelésére tejporító, sűrítő és vajgyártó üzemeket, kapacitásokat kellene létrehozni Magyarországon.