Magyarország külső finanszírozási képessége régiós viszonylatban továbbra is kiemelkedő. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege, a GDP 8,7 százalékát érte el a június végéig tartó négy negyedévben.
Az idei év elején a szlovák, lengyel és cseh hasonló mutató a GDP egy-két százaléka körül alakult – állapította meg a fizetési mérlegről tegnap kiadott jelentésében a Magyar Nemzeti Bank.
A külső finanszírozási helyzet javulásához a nettó export és az uniós támogatások beáramlásának növekedése, valamint a jövedelemkiáramlás csökkenése egyaránt hozzájárult. A négy negyedéves külkereskedelmi többlet történelmi csúcsot ért el és meghaladta a GDP nyolc százalékát, míg az áruegyenleg pozitívuma a GDP három százaléka lett. A szolgáltatásegyenleg többlete az elmúlt két negyedévben a GDP öt százaléka környékén stabilizálódott, amelyhez kiemelten hozzájárultak a szállítási szolgáltatások és a turizmus.
Az EU-transzferek felhasználásának értéke túllépett a hétmilliárd eurós küszöbön, amellyel a transzferegyenleg korábban nem látott értékben támogatja a külső finanszírozási képességet.
A külső finanszírozási helyzet javulásához a nettó export és az uniós támogatások beáramlásának növekedése, valamint a jövedelemkiáramlás csökkenése egyaránt hozzájárult. A négy negyedéves külkereskedelmi többlet történelmi csúcsot ért el és meghaladta a GDP nyolc százalékát, míg az áruegyenleg pozitívuma a GDP három százaléka lett. A szolgáltatásegyenleg többlete az elmúlt két negyedévben a GDP öt százaléka környékén stabilizálódott, amelyhez kiemelten hozzájárultak a szállítási szolgáltatások és a turizmus.
Az EU-transzferek felhasználásának értéke túllépett a hétmilliárd eurós küszöbön, amellyel a transzferegyenleg korábban nem látott értékben támogatja a külső finanszírozási képességet.
