Többletberuházás szükséges a hazai baromfiágazatban

Bárány László szerint az élelmiszeripar utolsó „családi ezüstje” százszázalékban magyar tulajdont képez, emellett az árbevétel több mint ötven százalékát az export adja

Gazdaság
  • 2018.09.01. - 00:25

Készülünk arra a nagyon komoly versenyre, ami a nemzetközi piacon már most is jelen van, és amely a következő évtizedben ebben az ágazatban még keményebb lesz – nyilatkozta lapunknak Bárány László, a Mastergood Cégcsoport ügyvezető igazgatója, akit a héten a Szijjártó Péter külügyminiszter által bejelentett 15 milliárdos kapacitásbővítő beruházás kapcsán kérdeztünk.

Bárány László 20180901
Bárány László: Lényeges a versenyképesség (Fotó: MH)

– Hogyan értékeli a hazai baromfiágazat helyzetét?

– A magyar élelmiszeripar utolsó „családi ezüstje” a baromfiágazat, hiszen ez az egyedüli olyan terület, ahol mind az alapanyag-előállítás (tenyésztés és hizlalás), mind a vágás és feldolgozás, döntő többségben, több mint kilencven százalékban magyar kézben van. Illetve nemcsak magyar kézben, hanem kis, közép és nagy családi vállalkozások irányítása alatt. Kijelenthető tehát, hogy ez egy összetartó termékpálya, ahol nem jellemző, hogy egymás rovására szeretnénk piaci pozíciókat szerezni. Az elmúlt 20-25 év hibáiból tanulva – mint például konzerv-, édesség-, cukor- és növényolajipar teljes leépülése – arra lehet következtetni, hogy a külföldi befektetők Magyarországra elsősorban piacot jöttek vásárolni. A másik fontos értéke az ágazatnak, hogy árbevételének több mint az ötven százalékát az export adja. Ez az az ágazat, amely tartósan ötven százalék feletti exportrátával dolgozik, azaz nemcsak itthon méri meg magát, hanem a külföldi piacokon is. Tehát a magyar baromfisok versenyképessége megkérdőjelezhetetlen. Ennek bizonyítéka az évi öt-hét százalékos termelés- és árbevétel-növekedés. A tavalyi „madárinfluenzás sebeket”, amikor főleg a kacsa- és a lúdágazatban volt termeléscsökkenés, kevesebb mint egy év alatt az ágazat begyógyította, kiheverte.

– Ebből a sok szép eredményből hogyan rajzolódik ki az ágazat jövője?

– Az leginkább a következő három év támogatáspolitikájának függvénye lesz. A hazai növekedésnek jelen pillanatban nem piaci korlátai vannak, hanem alapanyag- (élőbaromfi-) beszerzési és munkaerő-hozzáférési korlátai. Amennyiben a magyar baromfiágazat dinamikáját meg akarjuk őrizni és fejleszteni, akkor a következő három-öt évben kifejezetten a termelési alapok bővítésére legalább 150-180 milliárd forintos beruházásra lesz szükség. A korábbi támogatásoknál alkalmazott harminc-negyven százalékos támogatási arány mellett. Elsősorban az állattartótelepeket kell bővíteni, újakat kell építeni, és az elöregedett technológiákat ki kell cserélni. Ezzel a hazai baromfiágazat visszaszerezheti versenyképességét úgy, hogy további 120-150 ezer tonna többlet baromfihúst fog előállítani.

– A most megvalósuló kapacitásbővítő beruházás mit jelent a vállalatuk és ezáltal az egész hazai baromfiágazat számára?

– Nagyjából négy-öt évvel ezelőtt meghatároztuk a hosszú távú stratégiánkat, amit úgy lehetne összefoglalni, hogy mi egy európai méretben is látható, hatékony, korszerű és a lehető legjobban automatizált vágóüzemmel rendelkezzünk. Ez a mostani beruházás is ezt a célt szolgálja, mivel kifejezetten technológiai és ebből következően a tudásintenzív fejlesztéseket hajtunk végre, vagyis robotizált, automatizált eszközöket alkalmazunk. Ezzel nem csak munkaerőt szeretnénk kiváltani, hanem a meglévő jó munkaerőt megtartani és további minőségi munkaerőt idecsábítani. A fejlesztésnek köszönhetően ugyanis a termelésünk három éven belül ötven százalékkal növekszik. Ez a nagyarányú hatékonyságjavulás komoly többletárbevételt és kiszámíthatóbb profittöbbletet termel. Ennek jelentős részét munkabér-fejlesztésre fordítjuk. Ez annyit jelenthet, hogy hat-nyolc éven belül akár a dolgozóink bérét meg is duplázhatjuk.

– Hogyan érinti mindez a hazai kon­ku- renciájukat?

– Mi soha nem csináltunk a szakmai tudásunkból titkot, a gyakorlati fogásokat megosztjuk a hazai versenytársainkkal. Megmutatjuk az új üzemünket nekik is, ötleteket adunk és lehetőséget arra, hogy ki-ki a méretének és anyagi lehetőségeinek megfele­lően szintén belevágjon a fejlesztés folyamatába. Évek óta a többlettermelésünk 99 százalékát exportra visszük, hiszen a hazai piac viszonylag kicsi, és ha elkezdenénk árversennyel kiszorítani a hasonló profilú vállalkozásokat, tönkretennénk nemcsak az ő áraikat, hanem a sajátunkat is.

– Mik a jövőbeli terveik?

– Nagyon intenzív fejlesztés zajlik nálunk az alapanyag-termelés növelése érdekében. Új csirkefarmokat és új takarmánykeverő-üzemet építünk. Készülünk arra a komoly versenyre, ami a nemzetközi piacon már most is érzékelhető és amely a következő évtizedben az ágazatban még keményebb lesz.

Reklám