Az új uniós irányelv lehetőséget ad, hogy a tagállamok saját eszközrendszert építsenek ki és alkalmazzanak a kettős élelmiszer-szabályozásban – mondta Bognár Lajos, a Nébih elnöke.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a vásárlói tudatosság fejlődésének köszönhetően egyre növekszik a magyar élelmiszerek aránya a bevásárlóközpontokban – mondta lapunknak Bognár Lajos országos főállatorvos. Beszélt a kettős élelmiszer-minőség kérdéséről, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzéseiről, s ennek kapcsán elmondta azt is, a kiemelt ügyek igazgatóságának létrehozásával jelentős eredményeket értek el az elmúlt hat-hét évben.
– Brüsszel fellépne a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen az élelmiszer-ellátási láncban. Betiltaná a „legkárosabb”, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, hogy nagyobb biztonságot élvezhessenek a mezőgazdasági termelők, illetve a kis- és középvállalatok, a kkv-k. Az előterjesztés értelmében a tagállamoknak létre kell hozniuk egy az új szabályozás végrehajtásáért felelős közigazgatási szervet, amely bizonyított jogsértés esetén „arányos és visszatartó erejű” szankciókat foganatosíthat. Erről mi a véleménye? A Nébih hogyan védi a kkv-kat?
– A brüsszeli bizottság egy fogyasztóvédelmi és egy tisztességtelen forgalmazói magatartásokkal foglalkozó jogszabálytervezetet hozott nyilvánosságra. Ezek irányelvek, és lehetővé teszik a tagállami hatóságoknak, hogy saját eszközrendszert építsenek ki. Nem új szervezetekről van szó, hanem a meglévő hatóságok hatáskörét bővítik. Magyarország e tekintetben előrehaladó, így a javaslatainkat figyelembe is vették az új tervezetben. A Nébih 2012 óta ellenőrzi az ilyen gyakorlatokat, mint például a polcpénz tilalma, a harminc napon belüli fizetés teljesítése, a marketingköltségek elszámolási rendje, akár bejelentésre, akár saját hatáskörben. A bizottsági javaslat is hasonló dolgokat tartalmaz, ezért mi ezt támogatjuk. A részletes elemzések még zajlanak, de véleményezzük és javaslatokkal egészítjük ki.
– Mi a helyzet a kettős minőségű élelmiszerek frontján? Úgy tudni, új megállapodás született a közelmúltban a fogyasztói érdekekért.
– Ez a kérdés Brüsszelben fogyasztóvédelmi csomag keretében jelent meg, ezt is üdvözöljük, hiszen mindig is azt vallottuk, hogy közösségi szintű szabályozásra van szükség ennek a gyakorlatnak a visszaszorítására. Ezt most az Európai Bizottság elismerte, vagyis hogy létezik ilyen. Mindez elfogadhatatlan az uniós állampolgárok számára. Egyébként ebben az esetben is ugyanúgy megadja a lehetőséget a brüsszeli irányelv, hogy a tagállamok saját eszközrendszert építsenek ki és alkalmazzanak.
– A kormány fő törekvéseinek egyike, hogy a multikkal szemben a magyar gyártókat támogassa. Számos ezt elősegítő intézkedést tettek már. Nőtt a magyar élelmiszerek aránya a szupermarketekben?
– Az elmúlt évek gyakorlata alapján a vásárlói tudatosságfejlődésnek köszönhetően javul a magyar élelmiszerek aránya a bevásárlóközpontokban, de ez nyilván hosszú távú folyamat. A legfontosabb, hogy az élelmiszer minőségére hívjuk fel a figyelmet, ezért is született kormányrendelet, és a Nébih is ezért folytat kampányokat. Ilyen például a Szupermenta program, amelynek célja, hogy valóban növekedjen a jó minőségű magyar élelmiszerek aránya a fogyasztásban.
– A Nébih munkájához tartozik a minőség-ellenőrzés az élelmiszert árusító üzletekben, éttermekben, vendéglátóipari egységekben. Az utóbbi időben pedig többet hallani ellenőrzésekről, bezárásokról, noha a szigorú szabályzás ellenére továbbra is vannak élelmiszer okozta megbetegedések. Hogyan lehetne ezeket megelőzni?
– Egyes európai kutatások szerint az ilyen típusú megbetegedések hetven-nyolcvan százaléka otthon történik, ezen az arányon ellenőrzésekkel nem, csak képzésekkel tudunk javítani. Ezek alapvető higiéniai tudáshiányra visszavezethető esetek, amiket leginkább gyerekkorban elkezdve lehet fejleszteni, rajtuk keresztül pedig a szülőket is el lehet érni, és tájékoztatni, milyen szabályokat betartva lehet elkerülni az élelmiszer okozta megbetegedéseket. Ennek a kérdésnek persze van más vetülete is, mégpedig az, hogy a legnagyobb felelősséggel bíró élelmiszeripari vállalkozók tudását is fejleszteni kell, hiszen nekik nagy figyelmet kell fordítaniuk az előállítási szabályokra. Ugyanez vonatkozik a kereskedelemben a jelölési, tárolási és forgalmazási szabályokra. Ezt a folyamatot ellenőrzi a Nébih úgy, hogy egyik irányból a vállalkozót, a másikból pedig a vásárlót támogatja tudatosság tekintetében. Az ellenőrzés területén jelentős eredményeket értünk el az elmúlt hat-hét évben, hiszen a kiemelt ügyek igazgatósága létrehozásával olyan szervezet alakult, amely célzottan, nem csak szúrópróbaszerűen, információk, adatbányászat alapján végzi az ellenőrzéseket. Így kilencvenszázalékos hatékonysággal dolgozunk, tehát tízből kilenc esetnél megtaláljuk a vétkest.
– Milyen betegségek előzhetők meg a rendszeres ellenőrzéssel, és közülük melyek a legveszélyesebbek?
– Közegészségügyi oldalról a leginkább veszélyes a szalmonella, a campylobacter, a mikrobiális megbetegedések. Minden ellentétes érzettel szemben nem a külföldről érkező bajok a legkockázatosabbak. A régóta meglévő veszélyeket kell felismerni és kezelni.
– Hogyan működik a nemzetközi élelmiszerlánc-biztonsági hálózat?
– Az Európai Unióban az élelmiszer-biztonság kiemelt terület és az egyik leginkább szabályozott témakör. Létrehoztak például egy olyan gyorsriasztási rendszert, amely RASFF néven ismert, és amelynek segítségével a tagállamok tájékoztatják egymást az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-minőség problémáiról. Ebben mi is részt veszünk. A magyar rendszer eredményességét mutatja, hogy a RASFF-riasztások közül a magyar eredetűek száma viszonylag alacsony. Az elmúlt években mindemellett a hamisítás elleni fellépés is kiemelten fontos lett, kifejezetten a bűncselekmények tekintetében jelentős fejlesztéseket folytattunk, de az unió is bevezetett egy új jelentési rendszert direkt a hamisítások ellen. Az elmúlt években nagyszámú harmadik országbeli új piacot sikerült szereznünk, azaz az ottani hatóságok elfogadták a magyar élelmiszer-biztonsági rendszert, így megfelelő bizonyítványokkal lehetséges a magyar termékek harmadik országokbeli exportja. Ez is azt mutatja, hogy fejlődő, megbízható rendszert építettünk ki.
– Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jogszabálycsomagot szavaztak meg a képviselők az újrahasznosítás növelése, a hulladékok lerakása és az élelmiszer-pazarlás visszaszorításának érdekében. Mit szól ehhez?
– Magyarország volt az első tagállam 2013-ban, amely kérte az élelmiszer-hulladék kérdésének tárgyalását. Nálunk a kutatások szerint fejenként hatvannyolc kiló élelmiszer-hulladék keletkezik évente. A Nébih számos kutatást indított ezzel kapcsolatban, amely felméri, hogy pontosan milyen típusú hulladék képződik a hazai háztartásokban. Másfelől a hivatal olyan programokat működtet, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy miként lehet csökkenteni a háztartásokban keletkező hulladék mennyiségét. Ez egyébként nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági is a családok szintjén, hiszen több tízezres megtakarítást lehet elérni azzal, ha csökken a pazarlás. Amellett tehát, hogy a Nébih kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéssel, a Földművelésügyi Minisztérium partnerséget kötött a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, és azt látjuk, hogy az irány jó. Mi korábban is azt mondtuk, hogy nem jogszabályi kötelezettségek kellenek, hanem együttműködés a szereplők között, ezáltal 7,8 tonnára nőtt az az élelmiszer-mennyiség, amely rászorulókhoz került a hulladéktárolók helyett.
– A tavaszi, szezonális ellenőrzés mérlege kedvező volt. Nyáron a szokásos ellenőrzéseket végzik, vagy lesz olyan terület, tevékenység, amely kiemelt figyelmet kap?
– Nemrég ért véget a húsvétot megelőző tavaszi szezonális ellenőrzés, és lesz nyáron is kiemelt vizsgálat, amelyet továbbra is a Nébih, illetve a kormányhivatalok, állategészségügyi élelmiszerlánc-felügyelet hatóságai végeznek. Nyáron is olyan termékekre összpontosítunk, amelyek nagy érdeklődésre tartanak számot. Így fagylalt, sör, húsféléket tartalmazó élelmiszerek. Az ellenőrzések során a nyomon követés és a higiéniai feltételek biztosítása a fő szempont, hiszen ma már nemcsak a terméket kell ellenőriznünk, hanem az előállítási és kereskedelmi tevékenységet is. Sőt, állatvédelmi szempontból is lesznek ellenőrzések, hiszen a hosszú távú élőállat-szállítások tekintetében a nagy meleg kifejezetten komoly veszélyt jelent.
– Mire fordítják a beszedett bírságokat?
– Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság, amelyet akár a Nébih, akár a kormányhivatalok szednek be, a magyar költségvetés részét képezi, ugyanakkor 2012 óta élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetnie valamennyi legálisan működő élelmiszer-vállalkozásnak. Ennek a tíz százalékát fejlesztésre fordítják. Az országos főállatorvosi jelentések tartalmazzák a pontos felhasználási területeket, elsősorban a laboratóriumi, informatikai fejlesztéseket hajtjuk végre ezekből a bevételekből, hogy tudjuk tartani a versenyt a bűnözői szektorral, a feketekereskedelemmel és egyáltalán, a technológiai fejlődéssel.
– Sok programot hozott létre és működtet a Nébih – Ne habozz – veszettség elleni, Tuhir – turistahorgászjegy, Fire-Life erdőtűz megelőzési program. Ezeket a feladatokat miért a hivatal vállalta? Hiszen egymástól jelentősen eltérő területekről van szó.
– A kormány 2012-ben elfogadta az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, amely viszonylag hosszú távra, 2022-ig fogalmazza meg a teljes élelmiszerlánc-felügyelet, így a Nébih céljait is. Az élelmiszerlánc ez esetben nem a nagykereskedelmet jelenti, hanem a talajtól a tányérig tartó folyamatot. Két fő pillére van ennek a stratégiának, amellyel lehet csökkenteni az élelmiszer-biztonsági kockázatokat. Az egyik a hagyományos ellenőrzés, a másik meg a tudásmenedzsment, vagyis a tudásbázis kiépítése. Ennek a stratégiai célnak az egyik legfontosabb eleme a megfelelő képzés, tudásátadás. Minden ilyen program ezt a célt szolgálja. A Nébih teljes portfóliójába az erdészeti hatóság is beletartozik, de emellett a borászat, pálinka, növény- és állategészségügy, állattenyésztés, vetőmag- és növénytermesztési hatósági feladatköröket is ellátja. Minden ilyen kampányunk azt a célt szolgálja, hogy az állam biztosítsa az információáramlást az élelmiszerlánc szereplői között. A főszereplő pedig a fogyasztó, a vásárló, akit teljeskörűen tájékoztatni kell. A Szupermenta például kifejezetten arról szól, hogy olyan nem hagyományos minőségi ellenőrzéseket végez a Nébih, amelyek a vásárlók számára adnak tájékoztatást azáltal, hogy konkurens termékeket hasonlít össze különböző minőségi szempontok alapján.
