Tízmilliárdok zöldítési támogatásra

A magyar gazdák leginkább az ökológiai célterületeket részesítik előnyben (Fotó: Hegedüs Róbert)

Magyarország élen jár a zöldítési kérelmek beadásában az unióban, a tavalyi csaknem 180 ezer igénylésből 135 ezret falugazdászok közreműködésével nyújtottak be – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke egy budapesti konferencián. Győrffy Balázs utalt arra, hogy Magyarországon egy héttel hosszabbították meg a beadási határidőt, míg Romániában egy hónappal, a szomszédos országban mégis tömegével érkeztek hibás kérelmek, az Egyesült Királyságban pedig összeomlott az informatikai rendszer. A magyar gazdálkodók főként a táblaszintű EFA-elemeket, azaz ökológiai célterületeket részesítették előnyben, így parlagoltatásra vagy nitrogénkötő növényre kértek zöldítési támogatást. A NAK az idén is körülbelül 135 ezer kérelem beadására számít. Győrffy felhívta a figyelmet arra, hogy hektáronként csaknem 24-25 ezer forint a zöldítési támogatás mértéke. A kamara újabb zöldítési gazdálkodási kézikönyvet ad ki még áprilisban, majd egy, a közvetlen támogatásokról szóló kézikönyvet is megjelentet.

A Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, Madarász István úgy vélte: uniós viszonylatban a magyar zöldítési modell az egyik leginkább gazdabarát. Hozzáfűzte: Németországban a gazdáknak mindössze egy hónapos felkészülési idejük van, nálunk ez több hónap. Bevezették az úgynevezett rendelkezésre állás fogalmát, ami azt jelenti, hogy a bevonható területeknek nem kell eleve támogatható területnek lenniük, illetve lehetőség nyílik a szomszédos, nem saját kezelésben lévő EFA-terület elszámolására is. Madarász hangsúlyozta: Magyarországnak meg kell tartania a 12,1 százalékos referenciaarányt az állandó gyep tekintetében. Van olyan uniós tagország, ahol csupán négy-öt EFA-elemet vezettek be, Magyarországon csaknem az összeset a kőfal kivételével, ami Írországban vagy Skóciában gyakori, nálunk nemigen található. Elmondta: 18 EFA-elemre 320 ezer hektár vonatkozásában érkezett zöldítési támogatási igénylés tavaly. A korábbi uniós egységes területalapú SAPS-támogatás oszlott ketté alaptámogatásra és zöldítésre. Ez utóbbi a támogatás harminc százalékát teszi ki – közölte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökhelyettese. Dragovácz Nikoletta elmondta azt is: csaknem 66 milliárd forintot fizettek már ki zöldítési támogatásra, a maradék összeget májusban kaphatják meg a gazdálkodók. Előfordulhat, hogy lesz olyan termelő, aki hat-hét részletben kapja meg ezt a forrást. Az MVH elnökhelyettese hozzáfűzte: tavaly összesen 13 247 adminisztratív és helyszíni ellenőrzést végeztek a hivatal munkatársai, és 3037 hibát találtak, ami 22,6 százalékos arány.

Madarász István jelezte: ahogyan tavaly, úgy az idén sem alkalmaznak külön szankciót zöldítési hiányosságok miatt, azaz csak a zöldítésre kapott hektáronkénti támogatásból vonható el összeg, ám ha a gazdálkodó nem felel meg jövőre az előírásoknak, akkor azt az alaptámogatási forrása is bánhatja.

A lengyelek is korlátozzák a földeladást

Az állami termőföld eladását öt évig felfüggesztő, valamint a magánföld értékesítését korlátozó, így a spekulatív földvásárlás megakadályozását célzó törvényt fogadott el a lengyel parlamenti alsóház – adta hírül a távirati iroda. A törvény a két hektárnál nagyobb, állami tulajdonú telkekre terjed ki. Kivételt képeznek a különleges gazdasági övezetekben fekvő földek és azok a telkek, amelyeket a helyi területfelhasználási tervek a földműveléstől eltérő célokra szánnak. Az állami föld alapvető használati formája a sokéves bérbeadás lesz, a bérlő a későbbiekben elővásárlási joggal élhet. (MH)