Gazdaság
Tízezrek spórolhatók az áfacsökkentéssel
Jövőre tovább mérséklődnek a pénzügyi szervezetek, hitelintézetek terhei
A 2017-es büdzsétervezetből kiderül, jövőre ismét csökken a pénzügyi szervezetek különadójának hitelintézeteket érintő felső mértéke, és megszűnik a hitelintézeti járadék is. A dokumentum szerint a kormány a következő évben 66,5 milliárd forint bevételre számít bankadóból, szemben az idei 79,2 milliárdos előirányzattal.
A megszűnő hitelintézeti járadékból az idei előirányzat 6,3 milliárd forint volt. Jelentősen nő ugyanakkor a társaságiadó-bevétel előirányzata, az idei 400,5 milliárdról 734,7 milliárd forintra.
Nem változik a közműadóból várt bevétel, jövőre is 52,20 milliárd forint marad, ahogy az energiaellátók jövedelemadójából származó bevétel is az ideivel megegyező, 27,6 milliárd forint lesz.
Áfából kétszázmilliárd forinttal több, 3531 milliárd forint az előirányzat, személyi jövedelemadóból (szja) pedig az ideinél mintegy 130 milliárddal több, 1787,4 milliárd.
Szintén adózással kapcsolatos, hogy a baromfihús, a tej és a tojás áfájának 27-ről 5 százalékra tervezett csökkentésével egy kétgyermekes család évi harmincöt-negyvenezer forintot takaríthat meg – mondta tegnap a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Font Sándor hangsúlyozta, a tartós gazdasági növekedés és a stabilitás teszi lehetővé az áfacsökkentést, amelyet a 2017-es költségvetési törvényjavaslat tartalmaz. A forgalmi adó csökkentése gyakorlatilag megduplázza a következő évre tervezett nyugdíjemelés mértékét is – hangsúlyozta. Hozzátette: a büdzsében tervezett áfacsökkentésekkel összesen mintegy százmilliárd forinttal több pénz maradhat a családok zsebében.
Így alakul a májusi, júniusi menetrend
- A május 9-i héten kezdődik a parlamenti tárgyalás
- Május 12-ig lehet beadni a módosító javaslatokat
- A május 17-i héten jön a bizottsági szakasz
- Május 25-én, 26-án tárgyal a szakbizottság
- Június 7-én dönthetnek a módosító javaslatokról
- Június 13-án fogadhatja el a Ház a 2017-es büdzsét
„Fékezett habzású költségvetési lazítás”
5 perces interjú: Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője
– Lát-e nagyobb különbséget az idei büdzsé és a jövő évi tervezet között?
– Igen, a jövő évi költségvetési tervezet fordulatot mutat, mégpedig a korábban megszokott fiskális politikai irányhoz képest.
– Mire gondol?
– Az előző években a szigorú gazdálkodás, a hiány- és az adósságcsökkentés volt a költségvetési politika központi célja. A jövő évi tervezetben a hangsúly a gazdaságélénkítésen van.
– Van más „meglepetés” is?
– Hogyne. A már korábban megismert célzott adócsökkentések mellett a meglepetést a kiadási oldalon jelentkező pénzosztás jelenti. A többletpénzre ugyan szükségük van az egyes területeknek, például az oktatásnak, az egészségügynek, de egyelőre nem lehet megítélni, hogy vajon az extra forintmilliárdokat mennyire ésszerűen és hatékonyan költik el. A hazai költségvetési politikában bekövetkező fordulatnak erős korlátot szab az unió részéről elvárt alacsony államháztartási hiány folytatása.
– Látunk lazítást?
– Ha szabad humorosan jellemezni a tervezetet - ám mégis így látjuk –, összességében „fékezett habzású költségvetési lazítást” tervez a kormány jövőre. Legalábbis ez derül ki első olvasatra a büdzsé számaiból és a kormányzati kommunikációból.